Ha egyetlen mondattal kellene jellemezni a helyzetet, azt mondhatnánk, hogy változatlan marad, akár a Magyarországhoz való viszonyt, akár az ukrán-orosz háború kérdését nézzük. Erre a következtetésre jutottunk, amikor dr. Tarnóc András, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Anglisztika és Amerkanisztika Tanszékének főiskolai tanárát kérdeztük. „Tengerentúli gyorstalpaló” következik…
Magyar idő szerint szerda hajnalban zárták az urnákat az Egyesült Államokban a félidős választásokon, ahol kongresszusi képviselőket, szenátorokat, kormányzókat választottak, valamint öt államban egyidejűleg népszavazást is tartottak.
– A Kongresszus két házának összetétele dől el ilyenkor, kiderül, hogy a Képviselőházban és a Szenátusban tehát mely pártnak lesz többsége – mondta el az Eger Híreknek az egri egyetem szakértője. Dr. Tarnóc András hozzátette: egyes államokban egyúttal szenátort is választanak ilyenkor.
Ha az a helyzet állna elő, hogy nem a regnáló elnök (a demokrata Joe Biden) pártja uralná a Szenátust és a Képviselőházat, akkor az rendkívül leszűkítené a vezető mozgásterét. Erre a „lame duck (béna kacsa)” kifejezést használják az amerikaiak.
A kormányzóválasztás eredményei pedig előrevetítik a két év múlva esedékes elnökválasztás körvonalait
– tette hozzá az egyetem tanára.
A Képviselőház a kongresszus alsóház, a Szenátus a felsőház. A szenátorok hat évig szolgálnak, döntéseik meghatározóak a külpolitika tekintetében, nemzetközi szerződések jóváhagyásában például.
– Mostani tudásunk szerint mi a helyzet, akkor kik nyerték a választást?
– Eddig a republikánusok voltak többségben a Szenátusban, de a demokraták a Képviselőházban. Úgy áll a helyzet, hogy ez nagy bizonyossággal megfordul, de még egyes államokban nem tudni a szavazás végeredményét, tehát biztosra ez nem jelenthető ki. Tehát
marad a kettősség, csak megfordul.
– Ez mit jelent a jövőre nézve?
– Ami az orosz-ukrán konfliktust illeti, ez annál bonyolultabb kérdés, mint ahogy néhány mondattal egy-egy jelölt a kampányába emelte. Ukrajna támogatása Amerika érdeke, nincs olyan nagy különbség a vezető pártok hozzáállása között, mint ahogy esetleg innen tűnik nekünk. Ráadásul a történelem eddig azt bizonyította, hogy épp a republikánusok a háborúpártiak, és a demokraták többször szorgalmazták a békét, furcsa lenne, ha ez a felállás most változna.
Ami a hazánkhoz való viszonyt illeti, szövetségesek vagyunk. Politikában nincs barátság, érdekek vannak, így
voltaképpen most sincsenek nagy feszültségek, bár tény, hogy egy republikánus kormányzat közelebb áll a hazai politikai vezetés gondolkodásmódjához.
– Másik kérdése lett ennek a megmérettetésnek, hogy indulhat-e újra az elnökségért Donald Trump, vagy „váltja őt” Ron DeSantis.
– Trump nagy bejelentést ígért november 15-re. Látni kell, hogy ő megosztó személyiség, ráadásul jogi perek is folynak ellene, vállalkozásai ellen. Nemrég a meghallgatásokon kiderült, hogy a Capitolium ostroma idején lezajlott eseményekhez nagyon is köze volt Donald Trumpnak, ez pedig a párton belül is feszültségeket okoz, sokan el is fordultak tőle. Ron DeSantis fiatalabb, kevésbé radikális, újraválasztották Floridában, tehát jók az esélyei. De a jelöltség kérdése hosszú folyamat az Egyesült Államokban, egyelőre ne jósoljunk.
(A nyitókép illusztráció, forrás: istockphoto.com)
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
