Luca-napi szokások és hiedelmek

Mérhetetlenül sok hiedelem és babona kapcsolódik a december 13-i Luca naphoz. Sőt, jó tudni azt is, hogy ez a nap az elkövetkezendő év időjárását is megjósolja.

December 13-a, Luca napja – A Luca név a „lux lucis”, a fény szóból ered. A fény napján azt is megtudhatjuk, ki a boszorkány.

Szent Lúcia története

Szent Lúcia a keresztények által az V. század óta tisztelt szűz és vértanú. Siracusa (az ókori Szicília legjelentősebb központja volt) városának egyik legelőkelőbb családjából származott. Lúcia elkísérte beteg édesanyját a mintegy negyven mérföldnyire lévő Cataniába, Szent Ágota sírjához, hogy gyógyulását kérjék. Imái meghallgatásra leltek, édesanyja meggyógyult, az álmában megjelenő Ágota pedig felajánlotta neki a keresztséget.

Lúcia ettől a jeles naptól kezdődően Jézus jegyesének vallotta magát, s elvetette a lehetőségét annak, hogy halandó ember asszonya legyen. Elhagyott vőlegénye ebbe a döntésbe nem tudott belenyugodni, ezért feljelentette a lányt keresztény hite miatt Pascasius fejedelemnél.

A fejedelem megpróbálta a lányt bálványimádásra kényszeríteni, majd bordélyházban akarta ártatlanságában megszégyenyíteni, de Isten segítségével nem sikerült elvonszolnia a szüzet. A fejedelem ezután kiadta a parancsot: olajjal és szurokkal öntsék le és égessék el! Ám hiába volt minden, a tűz nem fogott Lúcián. Végül rabtartói elvágták a torkát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte.

Mivel a Lucia név a latin lux, azaz a „fényesség“ szóból származik, nem véletlen, hogy fényhozó Szent Lucáról beszélünk. Hozzá imádkoztak a vakok, a szembetegségben szenvedők, de a földművesek, kézművesek, párnakészítők és varrónők is, mivel mind hegyes szerszámokkal dolgozott.

Mivel az év legsötétebb időszakára esik Luca napja, amikor a néphit szerint a gonosz, alantas szellemek visszajárnak, a fény és vidámság mellett negatív hozadékai is lehetnek – így tartották vidéken egészen a 20. század közepéig. A keresztény világban tisztelt Szent Lúcia mellett ugyanis az ősi hiedelemvilágban élt ágy ártó, rontó nőalak is, mégpedig Luca asszony.

Luca-napi szokások és babonák

• Az egyik legismertebb talán a Luca-kalendárium. Luca-naptól karácsonyig 12 nap van, amelyet a következő év 12 hónapjaként fogtak fel és időjárásjóslást kapcsoltak hozzá. Ilyenkor, minden nap feljegyezték, hogy milyen az időjárás, és ebből következtettek a következő évire. Ha december 13-án havazott, úgy tartották az év első hónapja a január havas lesz. Ha például az ötödik napon esett az eső, akkor az ötödik hónap, azaz május, esős lesz, és így tovább.
• A Luca-cédula is rendkívül népszerű volt a fiatal leányok körében régen. A jóslás lényege az, hogy a lányok 12 cédulára felírtak különböző fiúneveket. Ezek közül minden nap el kell dobni egyet anélkül, hogy megnézték volna, milyen név van ráírva, és a – varázslat szerint –, amelyik név megmaradt, úgy fogják hívni a lány jövendőbelijét.
• „Lassan készül, mint a Luca széke” – tartja a népszerű mondás. A széket Luca-napján kezdtél el készíteni 9 vagy 13-féle fából. A hiedelem szerint, ha erre a székre az éjféli misén ráállt a készítője, akkor meglátja a falu boszorkányait. Elmenekülni előlük csak mákszórással lehetett, mert a monda szerint a boszorkánynak fel kellett szedegetnie a mákszemeket. Hogy mi kényszeríti erre a boszorkányokat, azt nem lehet tudni, mindenesetre így tartották.

Luca-napi hiedelmek – A fény napján megtudhatjuk, ki a boszorkány

A nők semmiféle munkát sem végezhettek. Luca napját dologtiltó napnak tartották. Akit pedig Luca tilalomszegésen kapott, akár kővé is válhatott. Vegyük sorra mit tiltottak még, milyen hagyományok kapcsolódnak Luca napjához:

• Luca-napján régen tilos volt sütni, mert azt tartották tűzvészt okozhat. Továbbá mosni; sőt kölcsönadni is, mert az ekkor készült holmik a boszorkányok kezére kerülhettek.
• Mivel féltek a boszorkányoktól, ezért elődeink fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, sőt, ők maguk is fokhagymás kenyeret ettek, hogy elriasszák a gonosz szellemeket.
• Luca napján ill. éjszakáján amennyiben csillagos volt az ég, jó termést reméltek a következő évben.
• Az állatok védelme érdekében az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, és hamut szórtak a kapuk elé, hogy a banyák ne tudják átlépni otthonuk küszöbét.
• Sokan a seprűket is elzárták ilyenkor, nehogy a boszorkányok ellopják őket, és azon repkedjenek
• A nap első látogatója alapján megpróbáltak az állatszaporulatra következtetni: ha férfi lépett a házba, akkor bikával, ha pedig nő, akkor a hiedelem szerint üszővel gyarapodott a jószágok állománya.

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!