A 16 újonnan „elválasztott” negyedmester átvette a százráncú köpenyt a kiérdemültektől.
Ez évben is szentmisével kezdődött a program, melyet 10 órakor tartottak a bazilikában. A résztvevők ezután a fertálymesterek vezetésével átvonultak a Városházára, ahol a 16 újonnan elválasztott negyedmester átvette a százráncú köpenyt a kiérdemültektől és ünnepélyes esküt tettek Városháza dísztermében.
A hagyományoknak megfelelően 19 órakor kezdődik az egylet által szervezett elegáns báli rendezvény a Hotel Egerben, mellyel a több évszázados egri tradíció és az egy évre aktív közösségépítő szerepet vállaló 16 új fertálymester előtt tisztelegnek az egriek.
Bódi Zsolt önkormányzati képviselő és a 16. felnémeti negyed kiérdemesült fertálymestere korábban elmondta, ez az esemény azért rendkívül fontos évről évre, mert a fertálymesterség üzenetét, közösség építő és megtartó jellegét erősíti meg évről évre.
“Köszönjük az Egri Lokálpatrióta Egyletnek, hogy minden évben vállalják a szervezést, én úgy gondolom, hogy ebben a bizonytalan helyzetben, amiben most a mindennapjainkat éljük, legyen szó akár a városi közéletről, akár a gazdasági helyzetről, nagyon fontos, hogy az ilyen tradíciókat és szokásokat őrizzük, gondozzuk.”
– fogalmazott Felnémet városrész önkormányzati képviselője.
Az eseményről dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselői is megemlékezett közösségi oldalán.
Mint írja, a fertálymesterek, miként elődeik, több évszázada felesküdtek a város, a negyed szolgálatára, s magukra öltötték a százráncú köpenyt.
A fertálymesterség az egriség része. A fertálymesteri testület mindig Egert, az egrieket szolgálta, őrizve a hagyományokat, a keresztény értékeket.
– fogalmazott dr. Pajtók Gábor.
Eger új fertálymesterei lettek:
- Juhász József,
- Kelemen József,
- Sándor József,
- Farsang Sándor,
- Osváth Tamás,
- Sinka Zsolt,
- Nemes Róbert,
- Zaja István,
- Kormos Csaba,
- Rázsi Botond,
- Kiss Attila,
- dr. Tanárki-Fülöp István,
- Farkas Attila,
- dr. Juhász István,
- Prokaj László,
- Zakar Csaba
A hazánkban a 18. században elterjedt fertálymesterség Egerben maradt fenn a legtovább: egészen 1950-ig. A kényszerű történelmi szünet után a „negyedbiztosi” tisztséget 1996-ban élesztette újjá a városban Várkonyi György, az ELE első elnöke és Dr. Ringelhann György polgármester. Minden egri polgár büszke lehet arra, hogy az egri fertálymesterség élő hagyománya 2015-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökség listájára, s a szervezet azóta is töretlen aktivitással munkálkodik Egerért és a helyi közösségek építéséért.
A fertálymesterségről röviden:
Miután 1687-ben a törököt kiűzték, a derék egrieknek újjá kellett szervezni a város közigazgatását. A fallal bekerített várost ekkor négy negyedre osztották, amelyeket hóstyáknak neveztek. Maguk közül választottak fertálymestereket, olyan közösségi képviselőket, akiket közéleti tisztesség, vallásosság és feddhetetlen erkölcs jellemzett. Az egri fertálymesterekről, akik a feltételek szerint csak köztiszteletben álló, tősgyökeres egri polgárok lehettek, először a XVIII. század elején tesznek említést a krónikák. Az ő egy évig tartó feladatuk az volt, hogy ügyeljenek a város rendjére, s képviseljék egy-egy városnegyed érdekeit az elöljáróságon. Egerben mindig tisztelték a fertálymestereket, mivel az anyagi elismeréstől függetlenül, a város érdekében tiszteletre méltó szolgálatot végeztek, s igen megbecsült tagjai voltak a városnak.
1711 óta csaknem 2700, név szerint ismert fertálymester volt Egerben. A 16 újonnan elválasztott fertálymester az eskütétellel a város egyik legnépesebb civil közösségének tagjává válik. Ma is megtiszteltetés azt a címet viselni, amely a piros bélésű, százráncú gyapjúköpeny viselésével és a szalagos bot hordozásával jár. A negyedmesterek aktívan dolgoznak azon, hogy megerősítsék városrészük közösségi életét. Családi eseményeket, jótékonysági akciókat szerveznek, valamint véleményt mondanak és kezdeményezésekkel is élnek városfejlesztési kérdésekben.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
