Már tizenkettővel is vezetett Egerben a DVSC U19-es csapata, amely gárda megérdemelten ütötte ki vendéglátóját. Egyre inkább távolodnak az Eszterházy SC céljai az újabb kellemetlen hazai vereség után.
Semmivel sem kezdte jobb összeállításban DVSC Schaeffler U19 elleni mérkőzését az Eszterházy SC felnőtt együttese, mint egy hete, a PEAC otthonában. A sérültek továbbra sem épültek fel, a tegnap bemutatott két új szerzemény bemutatkozására pedig még várni kell, így ugyanaz a csapat futhatott pályára, mint múlt szombaton. Más kérdés, hogy akkor annak ellenére is győzelemnek örülhettünk, hogy idegenbe kellett utazni, a mai napon ugyanakkor hiába is játszott hazai környezetben a társaság, a legerősebb keretével érkező hajdúsági fiatalokkal szemben egészen biztosan újabb parázs csatára lehetett számítani – írja honlapján az Eszterházy SC.
De nem ilyen kezdésre. Maradjunk annyiban, hogy, amit el lehet követni hibát a rajtnál, azt mind elkövették az egriek, kezdve a gyámoltalan védekezéssel, az eladott labdákon át, a kimaradt helyzetekig. Nem beszélve arról, hogy egyetlen nagyon komoly kérése volt Zsadányi Sándornak, hogy semmi esetre sem engedjék a tanítványok belelkesedni a fiatal ellenfelet. Hát, sikerült…
Mindez a számok nyelvén azt jelentette, hogy tíz és fél perc után már két hazai időkérésnél jártunk, és 10-2-es hátránynál. A tíz bekapott gólból háromszor is üres kapura dobott a rivális, vagyis a hét a hat elleni játék is viszonylag hamar csődöt mondott. Mindenféle közhely nélkül elmondható, ilyen gyenge teljesítményre nagyon régóta nem emlékezünk.
Ennek ellenére muszáj volt menni tovább, és hinni abban, hogy majd előbb-utóbb történik valami. Az első ilyen kapaszkodót a Kozma Tünde becserélése jelentette. A debreceni születésű és nevelésű játékos kiválóan szállt be korábbi klubja ellen, és ziccerek sorát hárította. Egészen elképesztő kapusteljesítményt láthattunk ekkoriban, ami úgy tűnt, az előrejátékba is hoz egy kis pluszt.
Bő két minutummal a félidő vége előtt például már „csak” három volt közte, és innen abszolút lehetett még visszaút. Sajnos azonban a hajrá a Lokinak sikerült jobban, és, amiért emberelőnyben kétszer is eredményes tudott lenni, közte ötnél jöhetett a pihenő. No meg vélhetően az öltözőbeli fejmosással.
Minden egyes találkozón fontos, hogy milyen szellemben indul útjára a labda a második felvonásban, ám ezúttal ez hatványozottan igaz volt. Igazság szerint, nem sok választásuk volt az egyetemistáknak, amennyiben pontokkal szerették volna zárni az estét, el kellett kezdeni úgy kézilabdázni, ahogyan a csapat egyébként tud.
Ez azonban nem az a nap volt. Nagyon nem. Gyakorlatilag hat perc ment el a második játékrészből, amikor 15-23 állt a táblán, vagyis ismét a korábbi legnagyobb hátránynál tartottunk. Kilátástalan volt a kép, mert már Kozma Tünde sem tudott segíteni, elől pedig teljesen érthetetlen megoldások születettek. Hihetetlennek tűnhet, de a félidő közepéhez közeledve, leginkább az számított legfőbb kérdésnek, hogy eldönti-e addig a meccset a DVSC…
Már pedig ez történt, mert negyven perc elteltével Makó Zoé találatával mínusz tízet jegyezhettünk fel (15-25). A találkozóból hátralévő időben leginkább saját becsületéért játszhatott az Eszterházy SC, ám a mai napon még ez sem igatán jött össze. A kiábrándító vereség után nem sok mindent lehet mondani, talán csak azt, hogy ezek után aligha beszélhetünk bajnoki címről szőtt álmokról…
Mestermérleg:
Zsadányi Sándor: – Nem tudok mást mondani, mint, hogy rendkívül szégyenlem magam a csapat mai teljesítménye miatt. Vannak problémáink, de elmondtam a lányoknak a meccs után, hogy ezt a teljesítményt nem lehet arra fogni. Amit ősszel felépítettünk, azt hetek óta egyre nagyobb lendülettel romboljuk le, és ki tudja még, hogy hol van a vége. A Debrecennek gratulálok, teljesen megérdemelten nyert, és az az igazság, hogyha nem cseréli le a végén a legjobbjait, akkor nem hat van közte, hanem tizenhat.
Forrás: eszterhazysc.hu, Fotó: Szepesi Áron
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
