Végig vezetve, ám a két pontot csak a hajrá előtt eldöntve győzte le a Tempo KSE-t Zsadányi Sándor együttese.
Már csak három hazai mérkőzés maradt hátra a 2022/2023-as bajnoki szezonból, ezek közül pedig elsőként a Tempo KSE látogatott a Leányka útra. A cél nem lehetett más, mindenképpen nyernie kellett az Eszterházy SC együttesének, hiszen ahhoz, hogy továbbra is életben tartsa legmerészebb célját, több hiba már nem fér bele – írja honlapján az Eszterházy SC.
Így volt ezzel a csapat egyik legnagyobb szurkolója, Csernyi Géza bácsi is, aki nem tudta mi vár rá a szombati meccs felvezetéseként. Az egriek legidősebb drukkere a napokban töltötte be kilencvenegyedik életévét, a találkozó előtti bemutatás záróakkordjaként így a lányok is felköszöntötték. A nagy taps mellett Nagy Éva csapatkapitány és Zsadányi Sándor vezetőedző adott át ajándékot az Eszterházy-csarnok egyik legvérmesebb hangjának, és persze a közönség is hosszasan éljenezte Géza bácsit, megállapítva, hogy jó lenne még sokáig itt látni a „kis öreget”.
A meglepetésként hatott ünneplés, és az átvett ajándék mellett, biztosak voltunk benne, hogy a legnagyobb öröm a hazai győzelemnek szólt volna, ezen a napon azonban meglehetősen döcögősen indult el a találkozó. Nagy rohanás, sok kapkodás, és talán még több rontás jellemezte a mérkőzés első játékrészét, melynek első felében a gólokkal is elég spórolósan bántak a felek.
Nem úgy a játékvezetők a hétméteresek, és kiállítások megítélésével. Alaxai Zoé például már a nyolcadik percben kettő képtercessel állt, a csapat pedig a szünetig ötnél, ráadásul nem egy esetben finoman fogalmazva is megkérdőjelezhető módon. Még jó, hogy a féltávig öt vendég büntetőből három is kimaradt, mert így legalább végig a mieink vezettek.
Ez a fór ugyanakkor egyszer sem volt igazán megnyugtató a meccs feléig, hiszen kettőnél többel nem tudott vezetni a házigazda. Amikor eljött a pihenő, újra minimális differenciánál jártunk, és továbbra is sok pontatlansággal a támadások befejezését illetően. A védekezés nagyjából rendben volt, de az biztos, hogy az öltözőben bele kellett kortyolni abba a bizonyos célzóvízbe…
Április elsejéről lévén szó, „flúgosan” alakult ez a mai nap, és akkor nagyon finoman fogalmazunk. Nem tudni, hogy miért, de mindkét oldalon olyan szituációkat láthattunk a pályán, amiből egy szezonra is sok, nem, hogy egy meccsre. Az őrült rohanás, és kapkodás így a folytatást is nagyban meghatározta, és hiába is kezdődött jól a második felvonás (négy góllal is sikerült vezetni), a negyvenkettedik minutumban egyenlített a Tempo (17-17).
Kezdhettünk egyre inkább izgulni, ám szerencsére még pont jókor sikerült megint váltani. Elsősorban Zákányi Blanka és Pankotai Luca gólerős játékának hála, újra plusz négynél jártunk, de ezzel még mindig nem lehetett megnyugodni. A vendég alakulat igazolta az utóbbi időszak jó formáját, és egy pillanatra sem törődött bele a vereségbe, így még kellett dolgozni az utolsó tíz percben is. Szerencsére azonban itt már nem engedte ki kezéből a két pontot az Eszterházy SC, így hozta a kötelezőt.
Mestermérleg:
Zsadányi Sándor: – Ahogyan vártuk, megnehezítette a dolgunkat a Tempo csapata, de a saját dolgunkat is megnehezítettük a sok technikai hibával, és kihagyott helyzettel. A bajnokság ezen szakaszában ugyanakkor nem számít már semmi más, csak a két pont, és a győzelem, ezt pedig teljesítettük.
Forrás: eszterhazysc.hu, fotó: Szepesi Áron
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
