Ötmillió forint kárt okozott egy férfi és egy nő a Magyar Államnak, azzal hogy korábban megtévesztéssel, jogosulatlanul vették igénybe az otthonteremtési támogatást. Az Egri Járási Ügyészség emelt vádat ellenük. Mint kiderült, nem hogy nem voltak házasok, de még nem is alkottak egy párt, a férfi a nő keresztapja volt. A jogtalanul felvett támogatásból vásárolt házba végül a férfi szülei költöztek be Pétervásárán.
Létezik a használt lakás vásárlásához, illetve bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet, melynek célja, hogy támogassa a gyermeket nevelő és vállaló szülőket családjuk megfelelő otthonának biztosításában. A támogatásra jogosult családok az adott hitelintézetnél benyújtott kérelemmel igényelhetik az úgynevezett CSOK-ot, melyet a megkötött támogatási szerződés alapján a Magyar Államkincstár a hitelintézeten keresztül folyósít. A támogatás igénylése során valótlan adatok szolgáltatása, valamint a támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a családi otthonteremtési kedvezményt vissza kell fizetni. Emellett azonban a szándékos megtévesztéssel a jogosulatlan igénylők bűncselekményt is megvalósítanak, amiért büntetőeljárás keretében kell felelniük a bíróság előtt az ügyészi vádemelést követően.
Az Egri Járási Ügyészség emelt vádat egy férfi és egy nő ellen, akik korábban megtévesztéssel, jogosulatlanul vették igénybe az otthonteremtési támogatást, és ezzel a Magyar Államnak ötmillió forint kárt okoztak – közölte az Egri Járási Ügyészség.
A vallomások szerint az ötletgazda az ügy I. rendű vádlottja, a férfi volt, aki Pétervásárán akart házat vásárolni. A nő az igényléskor három kiskorú gyermekével és a valódi élettársával ideiglenesen egy másik péterkei ingatlanban lakott. A lakásvásárlásra folyósított otthonteremtési támogatásból a férfi és a nő megvette a kiszemelt ingatlant, de abba az I. rendű vádlott szülei költöztek be, míg a nő és családja az őáltaluk lakott korábbi, kisebb ingatlanba szorult.
A jól kitervelt csalás azonban lelepleződött. Kiderült, hogy a vádlottak valótlanul állították azt az igényléskor, hogy ők élettársak, ami – utólag nézve – már csak azért sem volt valószínű, mert a férfi a nő keresztapja volt. Emellett hamisak voltak az I. rendű vádlott által becsatolt egyes munkáltatói okiratok és igazolások is.
A megtévesztett pénzintézet a tízmillió forintos igényelt keretből ötmillió forintot kifizetett az ingatlan megvásárlásához, de a felújításra szánt további ötmillió forintot már nem folyósította a vádlottaknak.
Az ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérletével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja a társtetteseket.
A járási ügyészség a vádiratában arra tett mértékes indítványt, hogy a bíróság – beismerés esetén – az I. rendű vádlottal szemben 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, valamint 400.000 Ft pénzbüntetést szabjon ki, míg a nőt, az ügy II. rendű vádlottját főbüntetésül ítélje egy év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönre. Emellett a vádhatóság mindkét vádlott esetében vagyonelkobzást is indítványozott, amire a kicsalt pénzből vásárolt, jelenleg zár alá vett ingatlan nyújt fedezetet.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!














