Csaknem egyéves előkészítő munka után július első hetében fogadta el az Országgyűlés az állami beruházások rendjéről szóló törvényt, amely augusztus 1-jén, azaz ma lépett hatályba, de hatása akár több évtizedig velünk lehet.
A jogszabály várhatóan alaposan felforgatja a hazai építőipar világát, a beterjesztő Lázár János építési és közlekedési miniszternek alig titkolt célja volt, hogy az ágazat színvonaljavulása mellett helyzetbe hozza a magyar tulajdonú építőipari cégeket.
Az eddigiekhez képest jelentős változás lesz, hogy a jövőben egy ajánlat esetén az építtető állami beruházásért felelős miniszter mint ajánlatkérő köteles eredménytelenné nyilvánítani a közbeszerzési eljárást, de akkor sincs eredmény, ha a beérkezett érvényes ajánlatok nem férnek bele az árba.
A jogszabály nagyobb hangsúlyt helyez az egyes projektek előkészítésére, ugyanis augusztus elseje után kiviteli terv hiányában el sem indítható a közbeszerzési folyamat.
Lázár János nemrégiben emlékeztetett arra, hogy 5500 milliárd forint értékű állami beruházást kellett felfüggeszteni az elmúlt évben, miután 2010–2022 között 28 ezer milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban.
Ismertetése szerint 3300 milliárd forint értékű folyamatban lévő beruházást kell befejezni, a tárca felügyelete alatt, emellett 1300 milliárd forint értékben kétszáz beruházás tervezése zajlik.
Lázár János hangsúlyozta, hogy az új törvény 32 év után újraszabályozza a közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit. A jogszabály társadalmi vitájában mintegy ezer javaslat érkezett negyven szakmai szervezettől. A miniszter elmondta: az új jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevők számára, emellett célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető patriótának nevezte a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kkv-kat kívánják bevonni az állami beruházásokba.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
