Szeptember 8-a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztények körében. A katolikusok Kisboldogasszony napjaként, a néphit Kisasszony napjának nevezvén tartja számon.
A Názáretben élő Szent Anna és Joachim a gyermektelenségtől megszégyenülve éltek, míg a férfinek Isten angyala vígasztalásulazt ígérte, hogy leánya születik, akit Máriának kell hívni.
A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek itt, melynek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről. A nyugati egyházba valószínűleg I. Sergius pápa vezette be az ünnepet a 7. század végén, majd IV. Ince pápa a 13. században nyolcadot csatolt hozzá, mely 1955-ig élt.
Az ünnep magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza. Kisboldogasszony ünnepe országszerte kedvelt búcsújárónap. Szokás volt szeptember 8. hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát.
A Kisboldogasszony templom búcsúja
Idén szeptember 10-én lesz az Eger-Kisboldogasszony templom búcsúja.
A délelőtt 10 órától kezdődő szentmisét dr. Racs Csaba teológiai tanár, egerbaktai plébános mutatja be, majd vezeti a körmenetet.
A 16 órától kezdődő szentmisét Bakos Tamás teológiai tanár, maklári plébániai kormányzó mutatja be, majd vezeti a körmenetet – tájékoztatott az Egri Főegyházmegye.
Fotón az egri Kisboldogasszony kápolna.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!















