10 év után ismét Egerben nyílt kiállítása az idén nyolcvanöt esztendős egri Galambos Tamás Munkácsy-díjas festőművésznek, a magyar kortárs figurális festészet összetéveszthetetlen stílusú, nemzetközi hírű képviselőjének műveiből. Legújabb tárlata augusztus 6-tól látogatható a Perce Galériában.
10 évvel ezelőtt állított ki utoljára Egerben Galambos Tamás Munkácsy-díjas festőművész, aki a megyeszékhelyen nőtt fel és ismerkedett meg a képzőművészettel. Galambos Tamás az aprólékosan kidolgozott színpompás formanyelvével, természeti, társadalmi, politikai témákat feszegető alkotásaival önálló világot képvisel a hazai művészeti életben. Tárlata a Perce Galériában nyílt meg.
A kiállításmegnyitón ott volt az idén 85 éves művész is, aki visszaemlékezett az Egerben töltött éveire.

Sikerét az 1981-es Nyár című festménye hozta el, melyet a Penguin Books Kiadó Gabriel García Márquez Száz év magány című regényének borítójának is választottak, a képet a Szépasszonyvölgy ihlette. Alkotásai bejárták a világot, Közel száz egyéni és csoportos kiállítása volt Európában, Ázsiában, Észak- és Dél- Amerikában.

A tárlatot Wehner Tibor művészettörténész nyitotta meg, aki a méltatásban elmondta:
Galambos Tamás festészetére hatással volt az ikonfestészet, a kora reneszánsz táblafestészet, valamint a naiv mesterek. Élénk színek jellemzik alkotásait, megjelennek a magyar népművészet motívumkincsei, szürrealista látásmód jellemzi, valamint a meseszerű, játékos stilizált szemlélet, megjelenik benne az irónia is.
A tárlat ingyenesen látogatható augusztus 6-tól szeptember 15-ig a Perce Galériában.
Életrajz – Galambos Tamás
A művész régi Heves megyei családból származik. Szülei gyáriparosok és földbirtokosok voltak. 1947-ben a család teljes vagyonát államosították, osztályidegennek nyilvánították őket. Ennek ellenére gyermekkora boldogan telt Egerben. Általános iskolai tanulmányait a Líceumban végezte. Miközben versenyszerűen birkózott, a festészet alapjait Bánóczy Adrienne egri rajzszakkörében sajátította el. Rajztehetségét először a család barátai, Kálnoky László költő, Radványi Géza és Ranódy László filmrendezők, valamint Batthyány Gyula festő fedezték fel 6-7 éves korában. (Batthyány több ízben a család vendégeként tartotta meg egri nyári szabadiskoláit.) A nagyanyjáról festett portréjával tizenhárom évesen megnyerte a Képző- és Iparművészeti Gimnázium országos rajzversenyét, ezután képeit önálló tárlaton mutatták be Egerben. Középiskolai tanulmányait 1954-1958 között Budapesten a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban folytatta, mestere Sebestény Ferenc volt. A Képzőművészeti Főiskolát 1959- 1963 között Barcsay Jenő és Hincz Gyula osztályában végezte. Bernáth Aurél is rendszeresen foglalkozott vele, megélhetését és pályakezdését egyaránt támogatva. Már tanulmányai elején 1960-ban önálló kiállítása volt a Képzőművészeti Főiskolán. Néhány diáktársával Molnár Sándor festő műtermében Hamvas Béla szellemiségét követve megalakították a Zuglói Kör néven híressé vált művészcsoportot. Tagjai többek között Deim Pál, Nádler István, Bak Imre, Hortobágyi Endre és Hencze Tamás voltak. Tevékenységüket nem nézte jó szemmel a korabeli kultúrpolitika, számos kiállításukat betiltották, műveiket kizsűrizték. Galambos csak a 70-es évektől kezdve kialakult meseszerű, a hivatalos kultúrpolitika által „gyermekinek” bélyegzett látásmódja miatt került át fokozatosan a „tiltott” kategóriából a ,,tűrtbe”. Ezután már több külföldön rendezett kiállításán is részt vehetett. Galambos Tamás tagja a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének, a Magyar Festők Társaságának, a Mednyánszky Társaságnak, az Új Gresham Körnek, tanított a Zebegényi Szőnyi István Szabadiskolában, életéről, munkáságáról több dokumentumfilm is készült.















Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!














