A feltárás közben a rejtélyes feliratokat találtak a Nagy-Eged hegyi kápolna falain. Írja legfrissebb posztjában a Dobó István Vármúzeum.
A templom nyugati kapuja és az abból nyíló csigalépcsőtorony belteréből folytattuk az omladék kitermelését. Legnagyobb meglepetésünkre ez utóbbi alján 20 cm vastag hamut találtunk szenült famaradványokkal. A toronyhelyiség kövein megfigyelhető fekete kormos elszíneződés kétségtelen nyoma annak, hogy a templom építésének első fázisában ezt a helyiséget mészégető kemencének építették és használták – írja a beszámoló.
A templom falait nagyrészt ugyan helyileg bányászott triász mészkőből rakták és vörös színű agyaggal kötötték, de az egri káptalan és az egri püspök téglavetőjéből szállított bélyeges téglákat is felhasználtak különösen a nyíláskávák és a boltozatok esetében, amelyekhez falazóhabarcsra – ehhez pedig mészre – volt szükség. Utóbbi előállítását legegyszerűbben a helyszínen lehetett megoldani. Ezzel a felfedezéssel némi betekintést kapunk az építkezés összetett munkafolyamataiba.
A sekrestye épen megmaradt vakolt belső falfelületeire rakódott omladék óvatos lefejtése közben szintén meglepő felfedezést tettünk – írják a szakemberek. Folytatjűk:
A szentélybe vezető ajtóval szemközt, a helyiség északi falán egy 30 cm mély falifülkét találtunk. S ha mindez még nem lenne elég, a sekrestye nyugati falán igazi szenzáció fogadta csapatunkat. Még régész szemünknek sem hittünk, mikor felfedeztük a vakolatba bekarcolt betűket és számokat!
A rejtélyes feliratokról azonban egy következő posztban számolnak be – ígéri a múzeum.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
