Megáldották a kívül-belül felújított egri bazilikát

A szombat délelőtti szentmisén részt vettek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai és több határon túli püspök, valamint az egyházmegye papsága. Jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Lázár János építési és közlekedési miniszter is.

A csodálatos ünnepségen elsőként Ternyák Csaba érsek köszöntötte a jelenlévőket. – Öt év intenzív és gondos munka után ma hálát adunk azért, hogy a gondviselő Isten segítségével megvalósulhatott bazilikánk, az egri főszékesegyház teljes körű megújítása, és Isten áldását kérhetjük az elvégzett munkára. Neki legyen dicsőség -fogalmazott. A főpásztor emlékeztetet, idén január elsejei körlevelében azzal a latin mondattal hívott a mai egyházmegyei találkozóra, amely az egri bazilika homlokzatán olvasható: Venite Adoremus Dominum – Jöjjetek, imádjuk az Urat! – „Azért vagyunk itt most együtt, hogy jelenlétünkkel is Isten dicsőségét hirdessük, és tanúságot tegyünk hitünkről. Legyen köszönet mindazoknak, akik elfogadták meghívásomat” – fogalmazott az érsek. Elmondta, a török uralom alatt az egri várban emelt ősi székesegyház elpusztult, és a város 1687-es felszabadulása után pontosan 150 évre volt szükség ahhoz, hogy Pyrker János pátriárka érsek jóvoltából Egernek ismét méltó székesegyháza legyen. Ahogyan öt év kellett a felépítéshez, a mostani teljes körű felújítás is pontosan ennyi idő alatt sikerült befejezni – hívta fel a figyelmet.

Michael Wallace Banach, Magyarország apostoli nunciusa a Szenatya személyes képviselőjeként Ferenc pápa nevében köszöntötte a jelenlévőket, elmondva, hogy a pápa apostoli áldását küldte. Emlékeztetett, egy 1000 éves egyházmegye főtemploma a bazilika, amely az ország második legnagyobb vallási épülete.

Ternyák Csaba érsek szentbeszédében szólt arról, hogy holnap (szeptember 29-én, vasárnap) lesz Szent Mihály főangyal ünnepe, Székesegyházunk búcsúnapja.

Homíliáját teljes egészében közreadjuk

– Háborúktól, feszültségektől és különféle csapásoktól terhelt korunkban megtapasztaljuk a világban a gonosz erők jelenlétét. Amikor ma Szent Mihály főangyal pártfogásába ajánljuk magunkat, azért imádkozunk, hogy védelmezze Isten egyházát, és minket is, akik oltalmáért esedezünk. Éppen emiatt választottuk egyházmegyei találkozónk számára és bazilikánk megáldására az ő ünnepét. Minden vasárnap, amikor a szentmisén elimádkozzuk a hitvallást, megvalljuk, hogy hiszünk az egy Istenben, Mennynek és Földnek, minden láthatónak és láthatatlannak teremtőjében. Hitvallásunkban, mennyről és földről, a látható és a láthatatlan világról van szó. A Föld és minden, ami a világban látható, az az emberek világa, míg a Menny, az Isten, az angyalok és a többi szellemi teremtmények világa. Hitvallásunk szavai arra utalnak, hogy minden, ami létezik, az egész teremtés Isten műve, aki mindezt a semmiből alkotta meg. Ma Szent Mihály főangyal ünnepén ennek a két világnak a kapcsolatára, egymás elleni küzdelmére, a láthatatlan világ erejére, és annak végső győzelmére emlékezünk. Amikor ennek a templomnak a felújítás utáni megáldását végeztük el a szentmise elején, amellyel ezt a helyet újra Istennek szenteltük.

A Bazilika homlokzatán látható felirat arra hív, hogy jöjjünk be ebbe az épületbe, imádkozzunk és imádjuk az Urat. Azzal, hogy ez a ház Isten háza lett, ez a templom a láthatatlan világ része is lett, és közben továbbra is megmaradt kőből épült templomnak, amely része a látható világnak.

A szakrális művészet csodálatos alkotásai vesznek körül bennünket, amelyek ráirányítják figyelmünket a látható világ felett jelen lévő isteni valóságra, amely valóság Krisztusban emberarcú lett, jóságos, értelmet és célt ad életünknek. Ez a hely, a szent megtapasztalásának, az Istennel való találkozásnak, a vallásos elmélyülésnek a helye.

A bennünket körülvevő, látható világról, a pozitív tudományok előrehaladtával egyre többet tud meg az ember. Mégis az az érzésünk, hogy minél többet tudunk róla, az annál több ismeretlent rejteget. A felfoghatatlan távolságokban lévő ismeretlen világok, a makrokozmosz megismerése még gyermekcipőben jár. Ugyanez elmondható a mikrokozmosz felfedezéséről is. Űrteleszkópok és különleges mikroszkópok segítségével kutatjuk a millió fényévekre lévő égitesteket és az anyagvilág legapróbb részecskéit és törvényszerűségeit. Minél távolabbra és minél mélyebbre hatolunk az anyagvilág titkaiban, annál inkább felismerjük, hogy tudásunk mennyire véges és töredékes. Tudósaink arról vallanak, hogy minél többet tudnak, annál több megválaszolásra váró kérdéssel találkoznak. Még ennél is több titkot tartogatnak az élővilág csodái, a növények és az állatok világa. Nem is szólva rólunk, emberekről, akik a teremtés koronái vagyunk, ha az emberi kéz alkotásai, mint például ez a megújult templom, csodálattal és áhítattal tölt el bennünket, és elismeréssel adózunk a művészeknek, mennyivel inkább elámulhatunk a teremtett világ gazdagságán és szépségén. Ha értelmünket használjuk, könnyen beláthatjuk, hogy ezekből is joggal következtethetünk az alkotóra, és a zsoltárossal együtt óhatatlanul megvalljuk, milyen nagyszerűek a te műveid, Uram!

A felfedezésre váró, látható világ mellett van azonban egy láthatatlan világ is, amelyet sem érzékszerveink, sem műszereink nem érzékelnek, amelyet egyedül csak a kinyilatkoztatás és a hit segítségével tudunk megismerni. Ez a világ az Isten világa, az angyalok, a többi szellemi lények, fejedelemségek, hatalmasságok és az üdvözült lelkek világa. Annak felfoghatatlan mélységét, szépségét és gazdagságát egyedül csak Isten lelkének ereje által tudjuk elképzelni, hiszen hiányoznak hozzá a fogalmaink, hiányoznak hozzá a szavaink, halhatatlan lelkünk által, mégis már most is részesei vagyunk annak a világnak, amely halálunk után, reményeink szerint, örök otthonunk lesz. Erről írja Szent Pál apostol: szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik. Bár a láthatatlan világ titkaiba, az angyalok világába csak a hit segítségével tudunk betekinteni.

Az utóbbi évtizedekben ez a téma, mégis, mintha kiszorult volna teológiai értekezéseinkből és a prédikációinkból. Nagyon ritkán és keveset szólunk róla. Olykor még a hívő emberek is úgy tartják, hogy nem modern dolog a mai világban angyalokról beszélni. Vannak, akik még a létüket is megkérdőjelezik.

A Jelenések könyvéből vett ünnepi szentleckében, arról hallottunk, hogy Mihály és angyalai, harcolnak a sárkány ellen. A sárkány és angyalai pedig védekeznek, de nem tudnak ellenállni, és nem marad számukra hely a mennyben, ezért a földre vetették őket. Az egyházatyák, az első egyházi tanítók úgy értelmezik ezeket a sorokat, mint annak igazolását, hogy Isten próbára tette az angyalokat, és ennek során került sor a harcra. Ennek fényében értelmezték azt a harcot is, amelyet a Sátán az egyház ellen folytat, és amely harc az idők végéig tart. Tapasztaljuk, hogy ma is dúl, mivel a Sátán azóta is jelen van és működik a világban. Ezért aktuális a Péter levél buzdítása. Józanok legyetek, és vigyázzatok, ellenségetek a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el, erősen álljatok ellen neki a hitben.

Igaz ugyan, hogy a végső küzdelem egyszer s mindenkorra eldőlt, amikor Szűz Mária fia széttaposta a sátán fejét, de ő még továbbra is a sarka után leselkedik részleges győzelmeivel, sokakat megtéveszt, és úgy állítja be azokat, mintha ő lenne a világ igazi ura, az üdvösség elleni tusakodása, a betegségekben, háborúkban és viszályokban, az egyház szándékos lejáratásában nyilvánul meg leginkább. Ebben a küzdelemben bizalommal számíthatunk Isten angyalaira. Segítségükkel, bensőséges kötelék fűzi össze a földi világot az égivel. Ez a kötelék különösen is nyilvánvaló a liturgiában. Az angyalok és arkangyalok, örök istentiszteletet tartanak az Úr színe előtt, és az egyház liturgiája, az ő ünnepükbe kapcsolódik be. Az ő ünnepükkel, az ő liturgiájukkal egyesül minden egyes szentmisében, amikor így imádkozunk, az angyali seregek őáltala mondanak neked áldást, és téged imádva mi is lelkesen hozzájuk társulunk, és velük együtt dicsérünk téged.

Végezetül, kedves testvérek, ez a mai ünnep erősítsen meg bennünket abban a hitben, hogy mi Isten élő egyházának, a nem látható kőből épült templomnak vagyunk élő kövei. Hisszük, hogy Isten angyalai lelki és szellemi küzdelmeinkben mellettünk állnak és oltalmaznak bennünket, akik testi mivoltunkban a látható világ polgárai vagyunk, de halhatatlan lelkünk és Jézus Krisztustól kapott Isten gyermeki méltóságunk által meghívást kaptunk arra, hogy a láthatatlan világnak is polgárai legyünk.

A szentmisén jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Lázár János építési és közlekedési miniszter is.

Több mint 100 éve volt legutóbb nagyszabású felújítás

Az egri főszékesegyház története során több felújításon is átesett, legutóbb a 20. század elején történt hasonló mértékű beavatkozás – akkor hat éven keresztül tartottak a munkálatok. A mostani felújítást gondosan előkészítették. 2018 áprilisában Ternyák Csaba meghívására Egerbe látogatott Piero Marini érsek, aki korábban Szent II. János Pál pápa főceremonáriusa volt, valamint Valenziano Crispino professzor, a liturgikus építészet szakértője, és tanácskoztak a főegyházmegye illetékeseivel. A főpásztor ekkor úgy fogalmazott, fontos, hogy az építkezésnél a teológiai és a liturgikus szempontok is érvényesüljenek a műemlékiek mellett. A tervezői feladatokat a Hadas Építész Kft., míg a kivitelezés lebonyolítását a Hadas Műterem Kft. végezte Rudolf Mihály DLA vezetésével. 2019 októberében kezdődött a kivitelezés, amely a templom környezetére is kiterjedt. A beruházás két ütemben készült el, elsőként a templom főbejáratától a kupoláig tartó épületbelsőt újították fel, majd 2022 nyarán került sor a szentély és a déli bejárat helyreállítására.

A hét elején már megismerhettük a megszépített bazilikát

A felújított bazilikát a hét elején mutatta be az újságíróknak Ternyák Csaba egri érsek. A főpásztor elmondta: a templomot azért hívják székesegyháznak, mert itt áll a szentélyben a tanítói, püspöki szék. A székesegyház a helyi egyház meghatározó épülete, főtemploma, mely egyúttal az összetartozást is kifejezi. A lelkipásztorok számára emlékezetes, hogy itt szentelték őket pappá. Ficzek László általános helynök, az Érseki Vagyonkezelő Központ vezetője a beruházás volumenét érzékeltetve elmondta, 147 szerződést kötöttek a szakági kivitelezésre, s ezek közül sokat módosítani is kellett az időközben felmerült igények, változások miatt. A kormányzati támogatásból végzett teljes külső és belső felújítás során restaurálták a padló- és falburkolatot, a képeket, freskókat, korszerűsítették a gépészetet, a hangtechnikát. A bazilika környezete is megszépül, körmeneti utat alakítottak ki a korábbi parkolók helyén.

A cikkünkben szereplő fotókat Nemes Róbert készítette.

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!