Orbán Viktor miniszterelnök a magyar uniós elnökség programját, célkitűzéseit ismerteti az Európai Parlament ülésén, Strasbourgban.
Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak, az Európai Uniónak változtatni kell – kezdte beszédét Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlamentben.
A miniszterelnök felidézte, hogy 2011-ben, Magyarország első elnöksége idején is válságokkal küzdött az Európai Unió, de a helyzet ma súlyosabb, mint akkor, talán súlyosabb, mint bármikor.
„Mert mit látunk ma?” – tette fel a kérdést a kormányfő, és meg is válaszolta azt: Ukrajnában, vagyis Európában háború dúl. Súlyos konfliktusok pusztítanak a Közel Keleten és Afrikában. És mindez hat Európára is, és mindegyik konfliktus magában hordozza az eszkaláció veszélyét.
A migrációs válság 2015 óta óta nem látott méreteket ölt. Az illegális migráció és a biztonsági fenyegetések már most azzal fenyegetnek, hogy a schengeni térség szétesik – sorolta Orbán Viktor.
A kormányfő felidézte, hogy Mario Draghi jelentése szerint Európát lassú agónia fenyegeti. De idézhetné Macron elnök urat is, aki szerint „Európa meghalhat”, mert 2-3 éven belül kiszorul a piacairól.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: látható, hogy az unió a saját sorsát meghatározó döntések előtt áll.
Felhívta a figyelmet, hogy az elnökség szervezési és koordinációs munka is egyben. Beszámolt arról, hogy eddig 585 tanácsi munkacsoport ülést vezetett le a magyar uniós elnökség. Ezen kívül volt 24 nagyköveti tanácskozást, nyolc formális és 12 informális tanácsülés. Eddig 69 elnökségi rendezvényt bonyolított le Magyarország Brüsszelben, 92 rendezvényt pedig Magyarországon, utóbbiakon több mint 10 ezer vendéget köszönthettek.
Tájékoztatta az Európai Parlamentet, hogy a tanácsi jogalkotási munka teljes gőzzel zajlik. Magyarország eddig 52 jogalkotási dossziét dolgozott ki a tanács különböző szintjein. Rámutatott, hogy a magyar elnökség kész bármikor megkezdeni a háromoldalú tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.
A magyar miniszterelnök elmondta, jelenleg mindössze két jogalkotási dossziéban folytat Budapest trialógust Brüsszellel, de van még 41 dosszié, melyek esetében erre szükség lenne.
Magyarország várja, hogy ez megtörténhessen – hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy egy nehéz intézményi átmenetnek vagyunk tanúi. De már eltelt négy hónap (a magyar elnökség kezdete óta), és Magyarország készen áll arra, hogy a 41, még konzultációra váró dosszié alapján is együttműködhet az Európai Parlamenttel.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar elnökség tisztességes közvetítőként konstruktív együttműködésre törekszik valamennyi uniós tagállammal és intézménnyel. Ugyanakkor a magyar elnökség meg fogja védeni a tanács szerződéseken alapuló jogosítványait, például az EP és a Bizottság közötti időközi megállapodás tekintetében is.
Orbán Viktor elmondta, azért jött Strasbourgba, hogy bemutassa, mit javasol a magyar elnökség Európának ebben a válságos időszakban.
A mi uniónknak változnia kell – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a magyar elnökség ennek a változásnak a hangja és katalizátora kíván lenni.
Mint mondta, a döntéseket viszont az unió tagállamainak és intézményeinek kell meghoznia, nem a magyar elnökségnek.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: szinte mindenben osztja Draghi elnök úr helyzetértékelését. Az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé – mondta. A kormányfő kifejtette, az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké, világkereskedelmi részesedésünk csökken, az unió vállalatai 2-3-szor magasabb villamos energiaárakkal szembesülnek, mint az USA. A földgázárak 4-5-ször magasabbak – folytatta.
Az energiaköltségeket tekinti a beruházások fő akadályának – húzta alá Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta, a magyar elnökség azt javasolja, hogy ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást kínál a problémára. Hozzátette: minden elemzés szerint 2030-ra nem csökken jelentősen azoknak az üzemóráknak az aránya, amelyben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák meg az energiaárakat.
Az európai zöld megállapodás alapja az volt, hogy új zöld munkahelyeket hozunk létre – jelentette ki a miniszterelnök, azonban a kezdeményezés értelme megkérdőjeleződött, tette hozzá. A dekarbonizáció az európai termelés visszaeséséhez és munkahelyek elvesztéséhez vezet, az autóipar pedig az uniós tervezés hiányának egyik legkirívóbb példája a miniszterelnök szerint, ahol iparpolitika nélkül alkalmazzuk a klímapolitikát.
„Úgy alkalmazzuk a klímapolitikát, hogy közben nincs iparpolitikánk!” – emelte ki.
„Az EU azonban nem követte a klímaambíciókat az európai beszállítói lánc átalakításának ösztönzésével, ezért az európai vállalatok jelentős piaci részesedést veszítenek” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. „Ha pedig a kereskedelmi korlátozások felé lépünk – és látom, vannak ilyen tervek – higgyék el, még több piacot fogunk veszíteni” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor a versenyképesség után rátért a migrációs válságra. „Az unió külső határait meg kell védeni” – jelentette ki, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az illegális bevándorlással Európában nőtt az antiszemitizmus, erősödött a homofóbia, és megszaporodott a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma is.
„Azt hiszem, ideje ezzel a kérdéssel a legmagasabb politikai szinten foglalkozni” – mondta a kormányfő és azt javasolta, erősítsék meg a schengeni határokat, mindenekelőtt Bulgária és Románia teljes körű csatlakozásával.
Orbán Viktor kiemelte: a magyar elnökség javasolja, hogy még az év vége előtt megtörténjen Bulgária és Románia teljes körű schengeni csatlakozása.
A migráció mellett Európát számos egyéb biztonsági kihívás is érinti. Ezeknek a megvitatására szolgál a két nappal az amerikai elnökválasztás után, Budapesten összeülő európai politikai közösség csúcstalálkozója.
A magyar miniszterelnök szerint szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy ha az európai biztonságról beszélünk, ma az unió nem képes saját békéjét és biztonságát szavatolni. Ezért szükségünk van az európai biztonság és védelempolitika intézményesítésére. A magyar elnökség ennek egyik talán legjobb útját az európai védelmi ipar és technológiai bázis megerősítésében látja – hangsúlyozta.
A magyar elnökség a saját példáját tudja felajánlani. Budapest a nemzeti össztermék mintegy 2 és fél százalékát fordítja védelmi kiadásokra, melynek nagy része fejlesztés. Magyarország védelmi beszerzéseinek túlnyomó többsége európai ipari forrásokból származik, és a védelmi ipar valamennyi szegmensében zajlanak ipari beruházások Magyarországon uniós szereplők részvételével.
Ha ez lehetséges volt Magyarországon, akkor lehetséges az egész Európai Unióban! – hangoztatta.
Orbán Viktor elmondta a magyar elnökség kiemelt témája bővítés. Úgy fogalmazott: az unió bővítési politikájának érdemi alapúnak kiegyensúlyozottnak és hitelesnek kell maradnia.
A Nyugat-Balkán csatlakozásának felgyorsítása az európai biztonság kulcskérdése – húzta alá.
Mint mondta, külön figyelmet kell fordítanunk Szerbiára, mivel felvétele nélkül nem stabilizálható a Balkán.
A miniszterelnök felidézte, az unió több mint 20 éve ígéretet tett a nyugat-balkáni országoknak az európai perspektívára. A magyar elnökség szerint ideje lenne az ígéretet beváltani – tette hozzá.
Orbán Viktor elmondta, a magyar elnökség azt javasolja, az év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása.
A miniszterelnök az európai mezőgazdaságról is szót ejtett beszédében. Mint mondta, az európai mezőgazdaság versenyképességét a túlzott szabályozás és a harmadik országokból érkező import is veszélyezteti. A magyar elnökség politikai irányt szeretne mutatni egy gazdabarát, versenyképes, időtálló Európai Unió érdekében.
Mint ismert Orbán Viktor a magyar elnökség programját ismertető sajtótájékoztatón keden azt mondta, az Európai Unió helyzete jóval súlyosabb, mint 2011-ben az első magyar uniós elnökség idején volt.
Kifejtette, Ukrajnában, Európában háború dúl, súlyos konfliktusok vannak a Közel-Keleten és Afrikában, amelyeknek érezni a hatásait, következményeit. Minden nemzetközi konfliktus ma az eszkaláció veszélyével fenyeget – tette hozzá.
Az európai versenyképesség hanyatlását nevezte az egyik legsúlyosabb kihívásnak, jelezve, a magyar elnökség öt évre szóló, új európai versenyképességi paktum elfogadására tesz javaslatot.
Forrás: hirado.hu. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
