Itt az év legromantikusabb napja február 14-e, a Valentin-nap, vagy Szent Bálint napja. Ezt a napot tartják a szerelmesek ünnepének, amikor az emberek világszerte virággal, apró ajándékkal lepik meg kedvesüket, szeretteiket, de ez egyben egy tavaszváró esemény is. A Valentin-nap Magyarországon jelenlegi formájában a ’90-es években kezdett elterjedni. Az ünnep eredete viszont rendkívül bizonytalan, több verzió is létezik, de vélhetően a római korra vezethető vissza. Lássuk, hogy milyen változatok léteznek az ünnep eredetére.
Római tavaszkezdet?
A római tavaszkezdet, vagyis a Lupercalia egybeesik a Bálint-nappal. Az ókori Rómában február 15-én tartották a Lupercaliát, a mezőkön legelésző nyáj istenének szentelt termékenységi, engesztelési és tisztulási ünnepet. Ezen az éjszakán a fiatal nők felírták és egy kerámiakorsóba helyezték nevüket, a férfiak húztak, és az így kialakult párok az ünnepség idejére vagy egész életükre együtt maradtak.
Ezt az ünnepséget váltotta fel idővel a Bálint-nap keresztény hagyománya, amely Nyugat-Európában erősebben élt, mint Magyarországon. Nálunk elsősorban a betelepült németség tartotta egyes helyeken.
A Bálint nap névadója címre többen is pályáznak, legalább három személyt lehet azonosítani Szent Bálinttal. A három Valentinus nevű keresztény mártír közül az egyik egy pap lehetett Rómában, egy másik talán püspök volt Interamnában (a mai Terniben), a harmadik vértanú pedig Africa provinciában élhetett.
A legismertebb Bálint, az ókori Rómában volt pap, amikor II. Claudius császár (268–270) megtiltotta a fiatal férfiaknak a házasodást, mert úgy vélte, hogy az egyedülállók a családosoknál jobb katonák. Bálint megtagadta a rendelet teljesítését, titokban továbbra is esketett, amiért kivégezték. Egy másik legenda úgy tartja, hogy Bálintnak azért kellett meghalnia, mert segített a keresztényeknek elkerülni a biztos halált hozó börtönt. A legelterjedtebb legenda szerint a börtönben visszaadta a foglár vak lányának látását, majd kivégzése előtt levelet küldött neki ezzel az aláírással: „A Te Valentinod.” A közhiedelemmel ellentétben egyik Valentinus személye, élete sem hozható közvetlen kapcsolatba a Bálint-napi szokásokkal, az viszont feltehető, hogy megünneplésében szerepet játszhatott a pogány Lupercalia „keresztényesítése”.
A másik esélyes Bálintot 489-ben Gelasius pápa avatta szentté, és tette ünnepét február 14-re, egyben betiltotta a Lupercaliát, és helyébe Szűz Mária megtisztulásának, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjának megünneplését rendelte el.
Egy angol költemény köti a napot először a szerelemhez
Bálint napját igazolhatóan először az angol költő, Geoffrey Chaucer kötötte a szerelemhez 1382-ben Madárparlament című költeményében. Néhány évtizeddel későbbről datálódik egy újabb, a Valentin-naphoz kötődő börtönüzenet, ami Károly orléans-i hercegtől maradt fenn 1415-ből : a londoni Tower börtönből feleségének Valois Katalinnak írt levele.
Ezt a napot Angliában 1446-tól széles körben megülték: a lányok nevét szív alakú papírra írták és edénybe tették, majd a fiatalemberek kihúzták leendő kedvesük nevét, és a szíveket néhány napig kabátjukra tűzve hordták. Az első angol nyelvű Bálint-napi levél 1477-ből származik, ma a British Library őrzi.
Az amerikaiak az 1700-as évektől kezdték a kézírásos „valentine”-eket írni, az első tömegszériában készült lapok viszont az 1840-es években jelentek meg, Esther A. Howland jóvoltából.
A Bálint-napot ma már a világ szinte minden országában megünneplik, legnagyobb kultusza angolszász és francia nyelvterületen van, ahol Bálintot, avagy Valentint a különböző hiedelmek összemosódása révén a szerelmesek védőszentjének tartják. Magyarországon 1990-től terjedt el megünneplése.
Bálint-naphoz fűződő magyar szerelmi babonák, népszokások
Azok a lányok, akik Bálint-nap előtt éjfélkor a temetőbe mennek, megláthatják leendő férjüket, mert a szellemek megjelenítik annak alakját.
Ha valaki már megtalálta élete párját, akkor ahhoz, hogy megtartsa szerelmét, Bálint-napon olyan almát kell megennie, aminek kilenc magja van, ezt a kilenc magot pedig a szerelme zsebébe kell csúsztatnia egy óvatlan pillanatban, így élete végéig hű lesz hozzá szerelme.
Egy másik babonaság is hozzásegítheti a párokat a holtig tartó hűséges szerelemhez (jobb, ha az ÁNTSZ munkatársai nem figyelnek most ide): a párnak egymás haja szálát kell belesütnie a tésztába, és ezt közösen kell megenniük, Ha ezt megteszik Bálint-napon örökké szeretni fogják egymást holtig tartó hűséggel. (Biztosan voltak, akik úgy vélték, megéri megkockáztatni egy vakbélműtétet.)
Annak, aki megtalálta élete párját, és biztos a holtig tartó viszonzott hűségben és szerelemben, annak a következő babonát ajánljuk figyelmébe: Bálint-nap reggelén sok helyen szenteltvizet cseppentettek az állatok itatóvizébe, hogy megmentsék őket a gonosz szellemektől. Ha ez ma reggel elmaradt, akkor jövőre is kipróbálhatja.
Forrás: hvg.hu, history.com, hirado.hu, mek.oszk.hu

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!