Még húsvét előtt több jeles nap kerül sorra a naptárban, köztük a Gyümölcsoltó Boldogasszony. 2025-ben, ahogy más években is, mácius 25-re esik Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, hiszen ez a nap nem mozgó ünnep. A katolikus egyház hagyománya ehhez a naphoz köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját, de számos népi hiedelem, mágikus szokás is kapcsolódik ehhez a naphoz.
Az Arcanum adatbázisban található források szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a „paraszti mágiának” nagy szerep jut. Nem véletlen tartják ezt a napot a fák oltására, szemzésére legalkalmasabbnak. Amellett, hogy az időjárás ekkor (volt) a legkedvezőbb, a magyar nyelvterületen élő hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. Így tartották ezt például Zagyvarékason, a Mura-vidéken is és az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, féltek, hogy abból szerencsétlenség származik. A szegedi néphit szerint pedig a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést odaadnák.
Mi a Gyümölcsoltó Boldogasszony jelentése, mi az eredete?
A gyümölcsoltó név jellegzetes magyar nyelvi fejlemény. A Boldogasszony elnevezés Szűz Máriára utal – ahogy Nagyboldogasszony pedig Szent Annára, Mária anyjára. A Gyümölcsoltó Boldogasszony napja egy a számos Mária-nap közül. A Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe olyan jeles napok sorába illeszkedik, mint a Földtiltó (december 8.), Gyertyaszentelő (február 2.), Sarlós (július 2.), Kármelhegyi (július 16.), Havi (augusztus 5.), Hétfájdalmú (szeptember 15.), Fogolyszabadító (szeptember utolsó vasárnapja), és Olvasós Boldogasszony (október 7.), valamint a Nagyboldogasszony (augusztus 16.) és a Kisboldogasszony (szeptember 8.).
A Gyümölcsoltó Boldogasszony név egyszerre utal a katolikus hagyományokra, de azokra a népi szokásokra is, melyek az év adott időszakához, napjához kapcsolódtak. A Boldogasszony ünnepek jelzői többnyire valamilyen szokásra, elvégzendő feladatra, vagy hiedelemre utalnak, de nem korlátozódnak a naphoz kapcsolódó hiedelmek arra, amire a név utal. Számos más szokás is köhető például a Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához a gyümölcsfák oltásán túl is.
Népi hiedelmek, szokások Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén
Az egyik legfőbb szokás a gyümölcsfák oltása, szemzése dugványozása volt. Érdekesség, hogy ez oltás ideje Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének hete volt, de napján, március 25-én több helyütt nem oltottak, mert az dologtiltó ünnepnek számított (például Zalában). Nem is ez volt az egyetlen tiltás.
Gyümölcsoltó Boldogasszony nem csak oltónap, hanem Mária-nap is. A Mária-napok tilalmai általában női munkákra vonatkoztak, helyileg változóan sütésre, mosásra, befőzésre. Egy miskolci adat szerint például Nagyboldogasszonykor nem szabad mosni, mert „ezzel Mária arcát égetik”. Gyümölcsoltó Boldogasszony napján sok helyen kenyérsütési, varrási vagy fonási tilalmak voltak érvényben.
Szűz Mária és a népi hiedelmek
A középkor vége óta egyre növekvő hivatalos kultuszával párhuzamosan a „népi” kultusz is egyre erőteljesebb lett Szűz Mária alakja kapcsán. Sőt Közép-Európa több helyén, így Magyarországon is minden más szent kultuszát felülmúlta. Általános, „minden bajban segítő” vonásai mellett betegek, utazók patrónusa, betegek gyógyítója, és anyjával, Szent Annával együtt a szülő nők pártfogója is volt. Termékenységkultusszal kapcsolatos vonásai és a kultuszába olvadt kereszténység előtti hagyományok a naptári ünnepeihez kapcsolódó rítusokban és mágiában őrződtek meg (Sarlós Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony névnapjain és a többi Mária-napon).
A Boldogasszony, Nagyboldogasszony (Szent Anna) elnevezésekben „ősvallási” asszonyalakot sejtett a kutatás, amire elsősorban szülőnő-patrónus szerepe adta az indítékot. Főleg a Dél-Alföld katolikus falvaiban volt a Szülő Boldogasszonynak laikus kultusza: a hiedelmek szerint ő őrzi a szülés közben az asszonyokat, a szülő nők ágyát. Itt a gyermekágyat Boldogasszony ágyának nevezik; a terhes és meddő nők a szerencsés gyermekáldás érdekében böjtöt fogadtak neki (Kálmány 1885; Bálint S. 1977). Ennek hátterében nagy valószínűséggel feltételezhető egy asszonyokat pártfogoló lény egyes vonásainak Mária és Szent Anna alakjába való beolvadása.
Ahogy általában a jeles napokhoz, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához is kapcsolódtak időjárásjóslások. A Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipoly menti falvakban a következő regulát ismerik: „Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője”. Palicson, Bácsszőlősön, Kispiacon a békákat figyelik: ha ezen a napon megszólalnak, úgy vélik, még negyven napig hideg lesz.
Fontos határnap volt a méhészek számára is Gyümölcsoltó Boldogasszony. A méhek gondozása a tavaszi kieresztéssel kezdődik, az viszont vidékenként változhat, ezt mikor teszik meg. Moson, Sopron és Vas megyében – a burgenlandi szokásokhoz hasonlóan – már Üszögös Szent Péter napján (február 22.) megemelik a méhkasokat, megkopogtatják, „felébresztik” a méheket. A kieresztés ideje többnyire az időjárástól függ, de általában március végén (József napján, március 19-én vagy Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én), esetleg április első hetében tágítja, nyitja ki a röplyukat a méhész.
Az egyház értelmezése szerint annak emlékezetére, hogy a Biblia szerint Szűz Mária ezen a napon fogadta méhébe Jézust, általános szokás országszerte Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén a fák szemzése, oltása.
Az oltáshoz több néphit társul: az ezen a napon oltott fát nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki levágja, megvakul, halála után pedig elkárhozik. A szigorúság oka, hogy az ilyen fa kivágása egyenértékű bűn az emberöléssel.
Forrás: penzcentrum.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
