Lépjen kapcsolatba velünk

Orbán Viktor bejelentett egy újabb törvénymódosítást a gyülekezési joggal kapcsolatban – videó

Orbán Viktor bejelentett egy újabb törvénymódosítást a gyülekezési joggal kapcsolatban – videó

Ez a cikk több, mint 2 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek.

Orbán Viktor péntek reggel interjút adott a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A péntek reggeli interjúban Orbán Viktort először szintén a látogatásról kérdezték, felidézve, hogy november végén szintén a Kossuth Rádióban jelentette be a miniszterelnök az izraeli kormányfő meghívását. Valamint azt is megkérdezték tőle, hogy mi változott meg, miért vált szükségessé a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés.

„25 év nagy idő, és az egész nemzetközi politikai térben komoly nemzetközi változások történtek”

– válaszolta Orbán Viktor, aki szerint a nemzetközi szervezetek egy globális hatalma rendszer részévé váltak, túlterjeszkednek a hatáskörükön. „Ez egy politikai bíróság” – tette hozzá az ICC-ről beszélve. Megemlítette azt is, hogy egyes országok (például az amerikaiak, kínaiak, oroszok, törökök) sose voltak tagjai az ICC-nek.

A kormányfő azt is hozzátette, hogy Magyarország „mindig is fél szívvel állt” az ICC-hez, és sosem tették a magyar jog részévé a szervezet alapításával kapcsolatos nemzetközi szerződést. Mint mondta, aláírták ugyan a szerződést, de sosem hirdették ki azt.

A kérdésre, hogy miért nem tartóztatták le Benjamin Netanjahút, Orbán Viktor azt mondta, hogy három válasza van. Egyrészt nem szokás ilyet tenni egy vendéggel, másrészt nem is akartuk, mert „Izrael a barátunk”, és harmadrészt a magyar jognak sem része az ICC alapszerződése – ezért, még ha akarták volna, akkor sem utasíthatták volna a rendőröket erre.

„Se nem szokás, se akarat nem volt, se jogi lehetőség”

– összegezte, miközben azt is hozzáfűzte, hogy az izraeli kormányfő így teljes biztonságban érkezett Magyarországra.

Orbán Viktor ezt követően arról is beszélt, hogy a migráció az antiszemitizmus terjedését okozza Európában, és leszögezte, hogy ha bizonyos közel-keleti országokban válság van, az jelentősen felerősítheti a migrációt. E ponton Szíriát hozta fel példaként, majd megjegyezte azt is, hogy a közel-keleti térség országainak stabilitása ezért fontos Magyarországnak. „Izrael stabilitása nemzeti érdekünk” – hangsúlyozta a kormányfő, megjegyezve, hogy ugyanez igaz Egyiptomra is, amely szinten kulcsfontosságú szereplő abban a térégben.

Az izraeli kormányfő látogatásáról beszélve azt mondta, hogy a vizit „perspektivikus lehetőségeket” nyithat Magyarország számára, komoly együttműködés jöhet létre sok téren.

E ponton beszélt arról is, hogy Izraelben jelentős számban élnek olyan emberek, akiknek magyar felmenője, vagy akár magyar állampolgársága is van – közlése szerint összesen több mint 100 ezren lehetnek –, ezért a magyar államnak felelőssége van az ott élőkért is.  Mindeközben pedig Magyarországon van egy jelentős zsidó közösség, amelynek Izrael a „második hazája”.  Orbán Viktor szerint e két közösség szempontjából, a magyar nemzetbiztonság és a hadsereg szempontjából, valamint gazdasági szempontból – többek közt a turizmusból adódóan – is fontosak a kapcsolatok Izraellel. Több ezer munkahelyet biztosítanak a Magyarországon működő izraeli cégek – tette még hozzá Orbán Viktor.

„Nyugodtan mondhatom, hogy Magyarországon van a legnagyobb biztonságban a zsidó közösség […] szívesen jönnek ide, szívesen költik a pénzüket Magyarországon”

– mondta a kormányfő, megismételve: számos olyan ok van, ami miatt szükség van a szoros magyar–izraeli kapcsolatokra.

Válaszában a kormányfő felsorolta a korábban bejelentett gazdaságpolitikai programokat. Hozzáfűzte azt is, hogy ezek mellett más programokat is terveznek erre az évre, mint például az Ukrajna ügyében tervezett véleménynyilvánító szavazást, vagy a kábítószer-kereskedelem elleni fellépést.

Mint mondta, öt gazdasági és öt politikai céljuk van 2025-re, amelyeknek a teljesítését vállalták.

Majd, a gazdaságra visszakanyarodva elmondta: a magyar gazdaság meglátása szerint a 2025-ös első negyedévben 0,7–0,8 százalékkal fog növekedni, amelyet követően a következő negyedévekben gyorsul majd a növekedés, és az év utolsó negyedévében 3,5 százalék lehet már a bővülés szerinte.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy meglátása szerint soha annyi roma munkavállalót és vállalkozót nem sikerült beintegrálni a munkaerőpiacra, mint most, és erre nagyon büszkék – főképp, mert ha bármilyen válság beüt, általában a kisebbségiek szokták először elveszteni a munkahelyüket. Hozzátette, hogy ezzel együtt tovább szeretnék növelni a foglalkoztatottságot,

egészen addig, hogy elérjék az ötmillió dolgozót Magyarországon – ez utóbbi a saját „álmának” nevezte az interjúban.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kitért arra is, hogy Európa továbbra is Donald Trump békepolitikájával szemben lép fel. E ponton kifejtette, hogy szükség van az európai védelmi politika megerősítésére, de ehhez erős gazdaságra lenni szükség először.

„Csóró országoknak sosincs erős hadseregük […] Ezért Magyarországon nem egy háborús terv van, hanem béketerv”

– tette hozzá, majd megjegyezte: Donald Trump annyit márt elért, hogy sikerült elszigetelnie az ukrajnai konfliktust, így az nem fog továbbterjedni „a mi irányunkba”.

Újabb árrésstopok?

Arra a kérdésre, hogy az élelmiszerek mellett máshol is bevezethetik-e az árréstopot, azt mondta a kormányfő: három területen nőttek nagyot az árak. Leggyorsabban az élelmiszereknél kellett beavatkozni, de a szolgáltatások is jelentősen drágultak, különösen a telekommunikációs területen – fejtette ki.

Hozzátette, hogy e téren már egyeztettek az illetékes cégekkel, és bízik benne, hogy sikerül rábírni őket az árcsökkentésre, mivel csak három vállalattal kell egyeztetni ebben az esetben.

„Értik a dolgot, szerintem meg fogunk tudni állapodni”

– tette hozzá, majd azzal folytatta, hogy a harmadik terület a banki szektor, ahol szerinte szintén „reális esély” van egy hasonló megállapodásra, miután a bankok sikeres éveket zártak mostanság, volt profitjuk, és jogos az az igény az állam részéről, hogy ne növekedjen tovább a banki szolgálatatások ára (a kormányfő utóbb a Facebook-oldalán is megosztotta az e ponton elhangzottakat).

„Beszéltem olyan családokkal, amelyek tönkrementek ebben” –a kábítószerek elleni fellépésről

Az interjúban a tarnazsadányi látogatásáról – amely a kábítószer elleni fellépéssel összefüggésben történt – is kérdezték Orbán Viktort. A kormányfő válaszában arról beszélt, hogy a drogkérdés nagyon súlyos, személyes problémát jelent sok családnak az elmaradott térségekben. „A drog az nem egy elvont probléma, a drog az azt jelenti, hogy a te családodba is beeszi magát […]. Vagy egyszer csak azt látod, hogy baj van a gyerekkel. Ezek nem elvont dolgok, hanem nagyon is konkrét, személyes problémák.

Ott beszéltem olyan családokkal, amelyek tönkrementek ebben. [Ahol] Meghalt gyerek, ilyen patkányméreg-szerű kábítószertől. Ezek súlyos dolgok, és ők segítséget várnak.”

– fogalmazott.

Mint mondta a kábítószer ellen társadalmi összefogásra van szükség a pedagógusoktól kezdve a szülőkig bezárólag, de közben a hatóságoknak is erőteljesen kell fellépnie. „Nekünk nagyon világosan demonstrálni kell […] hogy a munkájuknak van értelme” – mondta azokról, akiket be kell vonni ebbe az összefogásba. Hozzátette: ha ezt nem teszik meg, akkor a kábítószerek folytatni fogják a pusztítást az országban.

Emlékeztetett arra is, hogy az Alaptörvény-módosítása értelmében tilos lesz a kábítószer előállítása, terjesztés, használata és a népszerűsítése is.  Ugyanakkor megjegyezte, hogy most a gyakorlati lépésekkel elsősorban a kereskedőket célozzák meg, mert ha őket sikerül felszámolni, akkor azzal drasztikusan visszaeshet majd a fogyasztók száma is.

Ha nincs narkó, akkor nincs narkós sem. […] „A végén eljutunk majd a kábítószermentes Magyarországig, amit szerintem minden jóérzésű magyar szeretne már látni”

– összegezte, miközben beszélt a drog visszaszorításával kapcsolatos Alaptörvény-módosításról is.

Gyülekezési jog és Budapest Pride: újabb törvénymódosításra készülnek

Orbán Viktor végül arról is beszélt, hogy a gyülekezés jogát biztosítani kell, de az nem normális, ha tízezrek ragadnak be jogokban egy-egy jogellenesen megtartott demonstráció miatt – utalva ezzel többek közt a keddi tüntetésre.

„Tegnap és tegnapelőtt is foglalkoztam ezzel a kérdéssel, beszéltem jogászokkal is meg képviselőtársaimmal is. Beadunk egy olyan törvénymódosítást is, amely megpróbálja a nem tüntető, tehát az adott demonstrációtól távol maradó emberek jogait is figyelembe venni ”

– mondta a kormányfő, hozzátéve: fontos a gyülekezés szabadsága, de az már nem normális a demonstrációk miatt az emberek „nem tudják élni az életüket”.

Megjegyezte azt is, hogy született egy bírói ítélet, amely megengedte a híd lezárását, holott szerinte a jogszabályok eddig is világosak voltak azzal kapcsolatban, hogy „a közlekedés aránytalan sérelmére nem lehet gyülekezési jogot gyakorolni”.  Mint mondta, „ha a bírók így döntenek, és mi ezt nem akarjuk, hogy ilyen döntések szülessenek, akkor mi nem tudjuk utasítani a bíróságot [..] mi egy dolgot tehetünk, megváltoztatjuk a jogszabályokat, és ezzel lehetetlenné tesszük, hogy bírói döntésekkel akár több hidat is egyszerre le lehessen zárni Budapesten”.  Tehát lesz egy törvénymódosítás, „a normális, békés, demonstrációkon részt venni nem akaró polgárok” védelmében – összegezte.

Forrás: MTVA/hirado.hu

Google Hírek

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!

Továbbiak Közélet kategóriában

Legfrissebbek

Szavazás

Idén hová tervezi a nyaralását?

Eredmények megtekintése

Betöltés ... Betöltés ...
adatforrás:

Legtöbbet olvasott

#hashtag-ek

FEL
EgerHírek
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.