A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, egyben a tavasz eljövetelének köszöntése is. Húsvétkor Jézus kereszthalálára, feltámadására emlékezünk. Ezzel minden ember bűnét megváltotta, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
Húsvétvasárnap a keresztények a feltámadt Jézust ünneplik. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, amiben kalács, tojás, bárányhús, sonka és bor volt. Ekkor sem volt szabad munkát végezni.
Húsvétvasárnap 10 órától dr. Ternyák Csaba egri érsek ünnepi szentmisét mutat be a bazilikában. A szertartást élőben közvetíti a Szent István Rádió.
Húsvéthétfő a locsolkodás napja, aminek alapja a víz termékenységvarázsló, tisztító erejébe vetett hit. A népszokások szerint ilyenkor a férfiak sorba járták a házakat, és versek, énekek kíséretében locsolták meg a lányokat, asszonyokat. Cserébe a lányok piros tojást adtak a legényeknek, ami a szerelmet, az életet jelképezi.
Szimbólumok
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek ősi jelképe, a kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A bárány Jézust jelképezi, aki áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. A nyúl, mint húsvéti jelkép, a németeknél terjedt el.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
