Az Egererdő Zrt. Egri Erdészetének klímavédelmi munkáját a WWF Magyarország Alapítvány Klímabarát erdőgazdálkodói díjjal ismerte el. Erről tegnap beszámoltunk, de most megmutatjuk azt is, hogy miért érdemelte ki az egri erdészet az elismerést.
Klímabarát erdőgazdálkodói díjjal tüntették ki az Egererdő Zrt. Egri Erdészetét, a díjat kedden Komáromi Róbert erdészetvezető vette át Budapesten. Az Egri Erdészet már évtizedekkel ezelőtt megkezdte klímavédelmi munkáját, mely 5 fő területet érint.
1. Vizes élőhelyek kezelése és vízvisszatartás
Az erdőgazdálkodásban egyre nagyobb jelentőséggel bír a víz megtartása a tájban, különösen a hegy- és dombvidéki térségekben. Itt a klímaváltozás hatására gyakoriak a szélsőségesen száraz és csapadékos időszakok váltakozásai. Az Egri Erdészet működési területén, különösen a Berva-völgyben található Tágas-rét és Nagy-lápa térségekben az elmúlt években természetes módon kialakuló, illetve erdőgazdálkodási beavatkozásokkal elősegített vizes élőhelyek jelentek meg, időszakos és állandó vízborítású foltok alakultak ki. Ennek köszönhetően növekedett az erdő biodiverzitása, ugyanis olyan fajoknak biztosítanak életteret, amelyek máskülönben kiszorulnának az erdőterületről. További célzott vízvisszatartó megoldásokat alkalmaznak a lucfenyves állományok szerkezet átalakítása során is. Ennek lényege, hogy a vágástéri hulladékot részben a területen hagyják és a völgytalpakban merőlegesen helyezik el, az oldalirányból lefutó vizek útjába. Ezek az egyszerű, de hatékony fa-gátak természetes vízvisszatartó rendszert alkotnak, amelyek lassítják a víz lefolyását, lehetőséget adnak annak beszivárgására, és mérséklik a talajeróziót is.
2. Erdőszerkezet-átalakítás a Bélapátfalva 8/A erdőrészletben – klímatűrő, természetesebb állomány kialakítása (nyitóképünkön)
A klímaváltozás következtében különösen látványosan pusztulnak a nem őshonos, fenyőmonokultúrák. A Bélapátfalva 8/A erdőrészletben az éghajlati stresszhatásokra érzékeny lucfenyő-állomány az elmúlt években fokozatosan leromlott. A területre jellemző dombvidéki mikroklimatikus adottságok – a nyári aszályos időszakok, valamint a növekvő hőmérséklet-ingadozások – meggyorsították a káros folyamatokat, így állománycsere vált szükségessé. Az erdészet célja nem egyszerűen a fatermési potenciál helyreállítása volt, hanem egy hosszú távon ellenálló, klímatűrő és természetesebb összetételű erdőtársulás létrehozása. Ennek érdekében a lucfenyves állományt tarvágással eltávolítottuk, azonban a beavatkozás során jelentős számú vörösfenyő hagytak, amelyek a biodiverzitás és a mikroélőhelyek fenntartása szempontjából is értékes elemei maradtak az újonnan kialakuló erdőnek. A területen őshonos kocsánytalan tölgy makkvetés történt, melyet a természetes módon meginduló bükk újulat és egyéb elegyfafajok (pl. gyertyán, juhar) egészítenek ki. A makkvetés során kialakított padkák nemcsak a vetőanyag védelmét és csírázását segítik, de hozzájárulnak a talajerózió mérsékléséhez is a lejtős területen. Ez a beavatkozás a klímabarát erdőgazdálkodás egyik mintapéldája: ötvözi a gazdasági célú fafajcserét a természetes folyamatok támogatásával, miközben aktívan alkalmaz tájba illeszkedő, természetközeli erdőszerkezet-átalakítási megoldásokat.
3. Új erdőtelepítések 2020 és 2025 között – klímatűrő és biodiverz állományok kialakítása
Az Egri Erdészet az elmúlt öt év során több mint 20 hektáron végzett új erdőtelepítést, kiemelten figyelembe véve a helyi termőhelyi adottságokat, a tájhasználat múltját, valamint a klímaváltozással szembeni alkalmazkodás szükségességét. A cél minden esetben egy összetett, őshonos fajokból álló, ellenálló és természeteshez közeli erdőtársulás létrehozása volt. Az erdőtelepítések 2020-ben kezdődtek Bátorban, több, mint 8 hektár területen, amelyek korábban mezőgazdasági művelés alatt álltak, majd hosszabb ideig parlagok voltak. Ezt követte az egerbaktai telepítés 4,4 hektáron. 2023-ban kezdődött a Káli csemetekert komplex erdősítési folyamata, amik 2025-re elérik a 13,5 hektárt.
Az új telepítések jól példázzák az Egri Erdészet proaktív klímaadaptációs stratégiáját, amely a gazdasági, ökológiai és tájképi szempontokat integrálva törekszik a fenntartható, jövőálló erdők létrehozására. Az alkalmazott fafaj-összetétel, a módszerek rugalmas megválasztása (csemete, makkvetés), mind azt szolgálják, hogy az új erdők ne csak túléljenek a jövőben, hanem élőhelyként, szénmegkötőként és ökoturisztikai térként is hatékonyan működjenek. 4. Szálaló vágások és elnyújtott felújítások – a természetes erdődinamika megőrzéséért.
Az Egri Erdészet a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodás egyik alapkövének tekinti a szálalóvágásos, illetve az ahhoz közelítő elnyújtott felújítóvágásos üzemmód alkalmazását. Ezek a módszerek a természetes folyamatok követésére, az erdők korosztályos, térbeli és fajbeli sokszínűségének fenntartására törekszenek, így különösen hatékonyak a klímaváltozás okozta stresszhelyzetek kivédésében. Társaságunk már több mint 30 éve alkalmazza ezeket az üzemmódokat, a gyakorlatba való bevezetésük tehát megelőzhette az országos átlagot is. Jelenleg mintegy 600 hektáron gazdálkodnak az erdészetnél ilyen módon, főként bükkösökben és felsőzónás kocsánytalan tölgyesekben, de a tapasztalatok pozitív volta miatt a terület évről évre növekszik. A szálalás és az elnyújtott felújítás során az erdő nem veszti el erdő jellegét – nincs tarvágás, a fényviszonyokat fokozatosan alakítjuk, a magtermésekre és a természetes újulatra építenek, illetve megtartjuk a holtfa- és mikroélőhely-elemeket, melyek a biológiai sokféleség szempontjából kiemelkedően fontosak.
5. Mesterséges madártelepítés – egészségesebb erdő – nagyobb védelem a környezeti változások negatív hatásaival szemben
Köztudott, hogy minél egészségesebb egy szervezet, annál nagyobb eséllyel tud megküzdeni a fellépő betegségekkel, káros hatásokkal szemben. Ez igaz az erdei ökoszisztémára is. Amennyiben az erdei fák és fásszárú növények a rendelkezésükre álló vegetációs időt minél eredményesebben tudják testük felépítésére kihasználni, annál jobb esélyük lesz a negatív környezeti változások okozta terhelések elviselésében. Ha a lombfogyasztó rovarok különböző fejlődési stádiumú alakjainak mennyiségét az odúlakó énekesmadarak lakhatási problémáinak hathatós támogatásával csökkentjük, ezzel egyúttal a fotoszintézisre szolgáló lombfelület nagyságát növeljük, azaz a növények, a fák növekedését, fejlődését, ellenállóképességük fenntartását segítjük. Az Egri Erdészetnél jelenleg 5 különböző helyszínen működik madárodú telep. 3 helyszínen több mint 20 éve került kihelyezésre összesen mintegy 55 db különböző típusú, tartós, időjárás álló, SCHWEGLER fabeton madárodú, amelyből 45 még jelenleg is megvan, és működik. 2022- ben további 2 helyszínen, összesen 43 db deszkaodút helyezett ki az Erdészet. A foglalási eredményesség, a foglaló madárfajok száma és aránya, valamint a költések sikeressége, továbbá a konkurens madár- és egyéb állatfajok megjelenése évről- évre változik. Egy dolog azonban állandó, kis munkatársaink segítségével az erdő egészségesebb lesz, s így eredményesebben küzdhet meg a klímaváltozás okozta újabb gyengítő tényezőkkel.
„Hiszünk benne, hogy a jó gyakorlatok nem csupán szakmai erények, hanem felelősségvállalás az élőhelyek, a társadalom és a következő generációk iránt.” – örömmel mondta Komáromi Róbert erdészetvezető, majd folytatta: „Munkánkban fontos szerepet kap az innováció és a hagyomány találkozása – ahol a természetes folyamatok támogatása nem a múlt megőrzése, hanem a jövő biztosítása. Büszkék vagyunk rá, hogy az Egri Erdészet területén végzett munkánk nemcsak eredmények, hanem példák is lehetnek – más gazdálkodók, közösségek és természetvédelmi szereplők számára egyaránt.” Az Egri Erdészet hisz abban, hogy a természetvédelem és az erdőgazdálkodás közös célok mentén dolgozik, és szükség van együttműködésre, kölcsönös megértésre a gyakorlati kivitelezés során is. Az elsődleges cél számukra az erdő fennmaradása – egészségesen, változatosan és élőhelyként gazdagon.
(Fotók: Egererdő Zrt.)
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
