Eger városvezetése az elmúlt hónapokban átfogóan megvizsgálta az önkormányzati intézményhálózat működését, ennek részeként 2025 őszére létrejött az Egri Bölcsődei és Óvodai Igazgatóság. Az átalakítás célja az volt, hogy a bölcsődei gondozás és az óvodai nevelés egységes szakmai irányítás alá kerüljön, a szervezet működése hatékonyabbá váljon, és a gyermekek számára zökkenőmentes legyen az átmenet a bölcsődéből az óvodába.
Az új igazgatóság létrehozásával egyértelműen megerősödött a város bölcsődei-óvodai ellátásának szakmai háttere, és pontos képet kapott az önkormányzat arról is, hogy a meglévő férőhelyek kihasználtsága alapján jelenleg nem indokolt új bölcsőde építése.
A városban négy bölcsőde, két mini és három családi bölcsőde működik, összesen 296 férőhellyel. A 2025. január–júliusi időszakban ezek átlagosan 91,4 százalékos feltöltöttséggel, de mindössze 75,6 százalékos kihasználtsággal működtek. A szakmai adatok tehát azt mutatják, hogy a meglévő intézményrendszer megfelelően képes biztosítani a kisgyermekek elhelyezését, miközben a jövőben várható demográfiai trendek és a magánbölcsődék megjelenése miatt a férőhelyigény inkább csökkenni fog, mint nőni.
Ezzel szemben az előző városvezetés 2023. május 2-án, a pályázati határidő utolsó napján nyújtotta be az „Új bölcsőde építése Eger városában” című, 420 millió forintos uniós forrásból megvalósítani tervezett pályázatot. A támogatási szerződés csak novemberben lépett hatályba, így a tervezés és az engedélyezés eleve hónapokat csúszott – számolt be róla az önkormányzat.
A projektre mindössze 22 hónap maradt – a kivitelezéstől a működési engedély megszerzéséig és 28 kisgyermek beíratásáig –, ami már a kezdetektől rendkívül kockázatos vállalásnak számított.
A jelenlegi önkormányzat a projekt átvétele után minden lehetséges lépést megtett: kétszer is kezdeményezte a határidő meghosszabbítását, a tervezési hibákat igyekezett korrigálni, és újraindította a közbeszerzési eljárást. Az uniós szabályok azonban szigorúak: 2026 augusztusáig minden tagállamnak le kell zárnia és el kell számolnia a forrásokkal.
Mára egyértelművé vált, hogy a beruházás nem fejezhető be szabályosan a határidőig. Ha a projekt elcsúszna, Eger önkormányzatának kellene a teljes, több mint 420 millió forintos összeget saját forrásból kifizetnie – erre pedig a város jelenlegi költségvetési helyzete nem ad lehetőséget – írják.
A szakmai indokolatlanság mellett a projektet súlyos tervezési hiányosságok is hátráltatták. A benyújtott műszaki dokumentációból hiányoztak a bölcsőde működéséhez szükséges alapvető infrastrukturális elemek, például a parkolók és a szervizút, ami újabb engedélyezési eljárásokat vont maga után.
A közbeszerzési folyamat során közel kétszáz kérdés érkezett az érdeklődő kivitelezőktől, szinte kivétel nélkül a hibás műszaki tartalommal kapcsolatban. A dokumentációt többször módosítani kellett, ez pedig tovább növelte a késedelmet.
Mint kiemelték, a legjobb esetben is 2025 novemberében indulhatott volna meg az építkezés, a határidőn belüli befejezés tehát gyakorlatilag lehetetlenné vált.
A városvezetés ezek mérlegelésével hozta meg döntését: Eger önkormányzata eláll a projekttől. A döntés nemcsak pénzügyi, hanem szakmai szempontból is indokolt. A jelenlegi férőhelyek elegendőek, az új intézményre nincs valós igény, a projekt pedig hibásan előkészített és időben megvalósíthatatlan – indokolták.
Eger továbbra is elkötelezett a családbarát fejlesztések, a kisgyermekes szülők támogatása és a minőségi nevelés mellett, de csak olyan beruházásokat valósít meg, amelyek átgondoltak, előkészítettek és a város hosszú távú érdekeit szolgálják.
Fotó: Lénárt Márton
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
