Vasárnap újra óraátállítás! Jön a téli időszámítás

Újra óraátállításra kerül sor most vasárnap, hajnali 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órákat. A téli időszámítás hivatalos kezdete a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy órával többet alhatunk, mivel visszafelé tekerjük az órát.

Azt, hogy meddig marad velünk az óraátállítás, egyelőre nem tudjuk. Mint ismert, az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről döntött korábban. Az Európai Unió különböző szervei és a tagállamok viszont azóta elsősorban olyan problémák megoldásával voltak és vannak elfoglalva, mint a koronavírus-járvány, vagy az orosz-ukrán háború. Ezek rendre háttérbe szorították az óraátállítás eltörlésének kérdését.

Pontosan mikor van az óraátállítás?

Hivatalosan a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart, míg a téli időszámítás kezdete október utolsó vasárnapja, a vége pedig március utolsó vasárnapja. Idén ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a téli időszámítás kezdete október 26-ra esik, vagyis most vasárnap kell hajnali 3:00 órakor 2:00 órára visszaállítani az órákat

Mióta van óraátállítás?

Az óraátállítás történet a 18. századig nyúlik vissza, de igazán csak az első világháború során kapott erőre. Az ötlet az volt, hogy az óra átállításával talán spórolni lehet a szénfogyasztáson. Legalábbis ezt remélték tőle a britek, a franciák és a németek is, úgy gondolva, hogy ezzel is segíteni lehet a háborús célkitűzéseiket. Később aztán olyan érvek merültek még fel, hogy az óraátállítással az üzletek forgalmát lehet növelni, miközben a bűnözést a fényviszonyok megválasztásával egyben csökkenteni. A dolog máig jól hangzik, hiszen spórolhatunk az energiával és még egyéb kedvező hatásokat is látunk. De persze a történet egyáltalán nem ilyen egyszerű, a pro érvek mellé pedig az utóbbi években egyre több kontra érv került.

Hiába döntöttek az óraátállítás eltörléséről

Az elmúlt időszak kutatásai rávilágítottak, hogy az órák állítgatása káros hatásokkal is járhat, és nem mellesleg az emberek jelentős része az egészet úgy utálja, ahogy van. Az EU politikusait feltehetően ez utóbbi győzhette meg igazán, hiszen amikor felmérték az uniós közvéleményt, rögtön kiderült, hogy durván a polgárok 84 százaléka eltörölné ezt az egészet.

A tények: Európa túl széles ahhoz, hogy egyetlen egységes időzónával mindenki a napi ritmusának megfelelő időszámítást kapjon. Hajnali napsütés és korai délutáni naplemente. Sötétben munkába indulás és éjszakai világosság. Ezeket mindenki ismeri. Kevésszer rögzítjük azonban, hogy az óraállítás éppen ezt a problémát enyhíti: tulajdonképpen az aktívan töltött órákat rátoljuk a napsütéses időszakra.

Ha a széles időzónánknak ezt a korrekciós elemét eltöröljük, akkor két dolog történhet:

1. Még extrémebb napkelte és napnyugta időpontokkal fogunk találkozni.
2. Ezt elkerülendő Európa két nagy időzónára szakad, és nem csupán a kontinens szélein látunk majd üdítő kivételként „CET±1” időzónákat, hanem lesz két nagyjából egyforma időzóna, melynek határa valahol középen szeli majd át az Európai Uniót.

Ebben a helyzetben kell tehát majd valamelyik időzónába sorolnunk.

Az Európai Parlament egymás közötti egyeztetésre kérte fel a tagállamokat és a Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. 

Az utóbbi években viszont nagyon nagy volt a csend a témában. 

Az Európai Unió különböző szervei és a tagállamok elsősorban a kialakult problémák megoldásával voltak és vannak elfoglalva.

Magyarország a nyári időszámítást támogatná

A kérdés már csak az, hogy az óraátállítás megszüntetésével végül a nyári vagy a téli időszámításra volna-e érdemes átállnunk. Gulyás Gergely korábban elmondta, a kérdés a magyar kormány felett áll, mivel az ügyben Európai Uniós döntés szükséges. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is hozzátette, hogy

MAGYARORSZÁG NYITOTT ARRA, HOGY AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁS KÉRDÉSÉBEN A TÖBBSÉGGEL EGYÜTT SZAVAZZON, VAGYIS NEM TÁMASZT MAJD ELLENVETÉST A TÉLI, VAGY A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS BEVEZETÉSÉVEL SZEMBEN SEM.

Az óraátállítás előnyei

A Magyar Alvás Szövetség korábban közzétett értékelése szerint az évi kétszer történő óraátállításnak az Európai Unióban eldöntött megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár.

A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz.

Óraátállításról, alvásról

Korábban a Magyar Alvás Szövetség az óraátállítás kapcsán felhívta a figyelmet arra is, hogy a napi életritmus, az éjszakai pihenés kiemelt fontosságú, az alvás jelentős szerepet játszik a szervezet ellenálló képességének a fenntartásában. A nappalok és éjszakák változásaihoz történő alkalmazkodás ütemét a rendkívüli helyzetben sem szabad megbontani.

Az éjszakai pihenés a szervezet számára nélkülözhetetlen, ezért fontos, hogy vigyünk rendszert az alvási szokásainkba, feküdjünk és keljünk ugyanabban az időben. Azt tanácsolták, végezzünk rendszeres testmozgást, de semmiképpen sem közvetlenül lefekvés előtt. Előtte négy órával ne igyunk koffein tartalmú italokat és ne együnk nehéz, fűszeres vagy cukros ételeket, ne fogyasszunk túlzott mértékben alkoholt és ne dohányozzunk. Fontos továbbá, hogy figyeljünk hálótársunk, gyermekeink alvására is.

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!