Ha valaha is éreztél hirtelen fellépő mellkasi szorítást, légszomjat, szédülést vagy heves szívdobogást, nem vagy egyedül. Sok ember ilyenkor pánikba esik – szó szerint. A pánikroham egy rendkívül ijesztő élmény, és sokan szervi problémától tartanak miatta, leggyakrabban valamilyen szívbetegségtől. A különbség felismerése viszont életbevágó lehet – nemcsak fizikai, hanem lelki értelemben is.
Mi történik a testben pánikroham idején?
Pánikroham közben az agy úgy érzékeli, hogy azonnali veszélyben vagyunk – akkor is, ha valójában nincs semmi külső fenyegetés. Az amygdala, az agy félelemközpontja riasztja a szervezetet, és beindítja a „túlélő üzemmódot”: adrenalint, kortizolt és más stresszhormonokat szabadít fel. A szív emiatt kezd hevesen verni, a légzés felgyorsul, hogy több oxigén jusson a vérbe, az izmok megfeszülnek, a test pedig készen áll a menekülésre vagy harcra.
Ez a természetes reakció azonban ijesztő, amikor nincs valós veszély. A hiperventilláció (gyors, sekély légzés) miatt leeshet a vér szén-dioxid-szintje, amitől szédülés, zsibbadás, mellkasi szorítás jelentkezhet – ez tovább fokozza a félelmet, hiszen erősödik testi érzet szintjén a baj, így kialakul az ördögi kör. A test és az agy ilyenkor biológiailag felülírja a logikus gondolkodást, és esély sincs arra, hogy az érintett személy képes legyen hideg fejjel végig gondolni, valójában nincs veszélyben, nincs mitől tartania.
A pánikroham és a szívprobléma tünetei – hasonlóságok és különbségek
Szívroham esetén a szívet ellátó koszorúér elzáródik, ezért az adott szívizomrész nem kap elég oxigént. Ez heves, nyomó, égő mellkasi fájdalommal járhat, ami hosszabb ideig tart, és nem enyhül pihenésre vagy légzésgyakorlatra úgy, mint a pánikroham. A fájdalom gyakran kisugárzik a bal karba, vállba, nyakba, hátba vagy állkapocsba. A tünetek csak akkor múlnak el, ha a beteg azonnal orvosi ellátást kap, és helyreállítják a szív vérellátását.
Ezzel szemben a pánikroham egy hirtelen jelentkező, intenzív félelem- vagy rosszullétérzés, amely néhány percen belül éri el a csúcspontját, és több testi és lelki, illetve mentális tünettel jár. A hivatalos diagnosztikai kritérium (DSM-5) szerint pánikroham esetén legalább négy testi és/vagy mentális tünet van jelen egyidejűleg.
Mindkettő járhat mellkasi fájdalommal, szapora pulzussal, hányingerrel, verejtékezéssel, légszomjjal, sőt akár halálfélelemmel is.
A különbségeket az alábbi tényezőkben érdemes keresni:
- Időtartam: a pánikroham többnyire 5–20 percig tart, majd fokozatosan enyhül. A szívroham tünetei viszont nem múlnak el maguktól.
- Kiváltó ok: a pánikroham gyakran stresszhez, szorongáshoz vagy feszültséggel teli helyzethez kapcsolódik – bár fontos kiemelni, hogy nem mindig! A szívrohamnál nincs ilyen jellegű pszichés előzmény.
- Fájdalom jellege: pánikrohamban inkább nyomó, szorító érzés jelentkezik a mellkas közepén, ami légszomjjal és remegéssel járhat. Szívroham esetén a fájdalom kisugározhat a karba, nyakba, állkapocsba, és fizikai terhelés is fokozhatja.
- Légzés: pániknál a légzés gyors és sekély, szívproblémánál inkább nehézlégzés, „levegőért kapkodás” jellemző.
- Utóhatás: pánikroham után a test lassan megnyugszik, de erős kimerültség érzése maradhat. Szívroham után a tünetek súlyosbodnak, és azonnali orvosi beavatkozást igényelnek.
Miért fontos a kivizsgálás?
Mivel a két állapot tünetei hasonlíthatnak, soha nem szégyen kardiológiai kivizsgálást kérni. Egy negatív eredmény sokszor megnyugtató, és segít abban, hogy a figyelmet ezután a lelki oldalra irányítsuk. Ha a szív rendben van, érdemes pszichológushoz fordulni, aki segíthet megérteni és kezelni a szorongás, illetve a pánikroham mögötti okokat.
Sajnos azonban sokan még a többszörösen negatív orvosi leletek után sem nyugszanak meg, újra és újra felkeresik az ügyeletet vagy a kardiológust, mert nem tudják elhinni, hogy a tüneteik lelki eredetűek lehetnek. Ez az állandó bizonytalanság és kontrollkényszer tovább erősíti a szorongást, és újabb ördögi kört hozhat létre – amit csak akkor lehet megtörni, ha a testi okok kizárása után a figyelmet a mentális egészség felé fordítjuk. Ellenkező esetben hamar pánikbetegséggé nőheti ki magát a helyezet.
A pánikroham kezelése – amikor nem a test, hanem a lélek kér segítséget
A pánikroham kezelése akkor a leghatékonyabb, ha a testi és lelki szinten is megközelítjük a problémát. A kognitív viselkedésterápia (CBT) során a pszichológus segít feltérképezni, milyen gondolatok és helyzetek váltják ki a rohamokat, és megtanítja, hogyan lehet ezeket újraértelmezni. A kliensek fokozatosan megtanulják, hogy a testi tünetek nem veszélyesek, és idővel visszanyerik az irányítást a saját testük felett.
A pszichoterápiát kiegészíthetik relaxációs és légzőgyakorlatok, például a 4-7-8 technika (4 másodperc belégzés, 7 visszatartás, 8 kilégzés), amelyek csökkentik a hiperventillációt és lelassítják a szívritmust. A mindfulness-alapú gyakorlatok és a naplózás segítenek felismerni a kiváltó helyzeteket, míg a mozgás, a megfelelő alvás és a koffein csökkentése a rohamok gyakoriságát mérsékelheti. Súlyosabb esetekben pszichiáterrel együttműködve gyógyszeres támogatás is szóba jöhet, de mindig a pszichológiai munka mellett, nem helyette.
A legfontosabb üzenet, hogy a pánikroham kezelése lehetséges – a megfelelő szakmai segítséggel a rohamok ritkulnak, majd teljesen megszűnhetnek, a test és a lélek pedig újra biztonságban érezheti magát.
Mikor kérj segítséget?
Ha a tüneteid visszatérnek, egyre erősebbek, vagy már a következő rohamtól való félelem is szorongást kelt benned, ne várj tovább. A pánikroham kezelése hatékony, a legtöbb ember néhány hónap alatt jelentős javulást tapasztal nálunk, a Tabuk Villája Pszichológiai Központban.
A legfontosabb, hogy ne maradj egyedül a félelmeiddel – a segítség nem csak a testi megnyugvást, hanem a lelki stabilitást is visszaadhatja.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
