Száz éve, ezen a napon szólalt meg először a Magyar Rádió, amely azóta is generációk közös élménye és a hazai médiatörténet egyik legfontosabb mérföldköve. A magyar rádiózás napja kapcsán Egerre is érdemes visszatekinteni: a város nemcsak lelkes hallgatóközönséggel, hanem saját rádiós múltjával is büszkélkedhet – köztük az 1956-ban működő Szabad Eger Rádióval és a rendszerváltás utáni helyi adókkal, amelyek évtizedeken át adták Eger hangját.
Pontosan száz évvel ezelőtt, 1925. december 1-jén indult útjára a magyar rádiózás: ekkor sugározta első rendszeres adását a Magyar Rádió jogelődje, a rádióamatőrök és mérnökök kitartó munkájából született Magyar Királyi Posta Kísérleti Adója.
A budapesti Rákóczi úti stúdióból megszólaló műsorok azonnal új korszakot nyitottak a hazai hírközlésben – és ahogy terjedt a vétel lehetősége, a vidéki városokban, így Egerben is meghatározó élménnyé vált a rádiózás.
Eger és a rádiózás: helyi műhelyek, közösségi történetek
Bár a városnak az országos rádióhoz hasonló korai stúdiója nem volt, Egerben már a ’30-as és ’40-es években is kialakult egy erős rádióhallgató közösség. A nagyobb vendéglőkben, művelődési házakban és néhány jómódú családban a közös rádióhallgatás volt szokás – különösen sportközvetítéseknél és ünnepi műsorok alatt jött össze az utca vagy a lakóközösség apraja-nagyja.
A forradalom napjai: amikor megszólalt a Szabad Eger Rádió
Kevesen tudják, de 1956 őszén Egerben is működött egy rövid életű, mégis történelmileg jelentős helyi rádióadó. A Szabad Eger Rádió 1956. november 2-án kezdte meg adását az Egri Pedagógiai Főiskola földrajzi tanszékének helyiségéből. A műsort főiskolai hallgatók és oktatók szerkesztették, köztük a munkát irányító Langmar Ilona földrajztanár. A rádió 43 méteres hullámhosszon sugárzott, és célja az volt, hogy hiteles információkkal lássa el a város lakosságát a forradalmi események idején. A Szabad Eger Rádió mindössze két napig működött: november 4-én, a szovjet csapatok bevonulásakor hallgatott el. Bár rövid ideig élt, mégis fontos fejezete Eger helyi médiatörténetének – egy olyan pillanat, amikor a város saját hangja is megszólalt a történelem sorsfordító napjaiban.
A rendszerváltást követően viszont Egerben is megjelentek az első modern helyi rádióadók, amelyek a város kulturális és közösségi életének jellegzetes hangjai lettek.
A legismertebb egri kereskedelmi és közszolgálati rádiók az elmúlt évtizedekből
Rádió Eger – 101.3
A város egyik legismertebb rádiója a 90-es évek eleje óta meghatározó szereplője volt a helyi médiának, ráadasul a helyi rádiók megalakulásának igazi, első körös úttörője volt Magyarországon. A Zakar János által alapított rádió hírekkel, interjúkkal, helyi programajánlókkal és zenei műsorokkal kötötte össze az egrieket. A rádió mára a Rádió 1 hálózat részét képezi.
Rádió 7 – 101.9
Az úgynevezett Katona téri láható rádió igazi kuriózumnak számított az akkor még gyermekcipőben járó helyi rádiók világában. 1995 decemberi megalakulása óta folyamatosan a Rádió Eger versenytársa volt, fiatalos hangzásával és egyedi műsorszerkezetével hamar az egriek kedvencévé vált. A Weil Zoltán és Nagy Zoltán alapítók nevével fémjelzett adó 2000 októberében olvadt be a korai Rádió 1 hálózatába.
FM 7 Rádió – 100.7
A csatornát a Rádió Egerből kivált munkatársak alapították 2014 márciusában. Eger médiaszövetének évekig képezte szerves részét, ahol helyben gyárott műsorokkal igyekezett felvenni a versenyt a városban fogható rádiókkal. Később a Dió Rádió felvásárlásával hálózattá bővült, amely így Eger mellett Gyöngyösön és Hatvanban is foghatóvá vált. A hálózat később Gyöngyösön és Hatvanban a Rádió 1, Egerben pedig a Best FM rádiók hálózatába olvadt be.
Szent István Rádió – 91.8
A Szent István Rádió 2000. augusztus 20-án, államalapításunk ünnepén kezdte meg sugárzását, kifejezetten keresztény szellemiségű tartalmakkal. Az évek során országos hálózattá bővült, több frekvencián is hallgathatóvá vált, köztük az egri térségben is meghatározó szereplő lett. Műsoraiban a hit, a közösség és a családi értékek kiemelt figyelmet kapnak, rendszeresen jelentkeznek vallási, kulturális és közéleti tartalmakkal.
Kisebb rádiós próbálkozások
Az elmúlt évtizedekben több, kisebb próbálkozás is akadt Egerben, melynek során néhány korábban már ismert rádiós brand próbálta megvetni a lábát a városban. Egy ideig fogható volt például a gyöngyösi központú Dió Rádió is, a szegedi érdekeltségű Rádió Plusz, de volt még egy kevésbé sikeres visszatérése a Rádió 7-nek is, de a korábbi népszerűséget sajnos nem sikerült hoznia az adónak.
Eger, mint rádiós téma – az országos éterben
A magyar rádiózás száz éve alatt Eger gyakran kapott hangsúlyt az országos műsorokban is. A város kulturális öröksége, borászati hagyományai, történelmi eseményei és fesztiváljai számtalan riport, helyszíni közvetítés és interjú témájává váltak.
Technológiai váltások – FM-től a digitális térig
Az elmúlt száz évben a rádiózás hihetetlen technológiai utat járt be:
- kristálydetektoros készülékek
- AM-adók
- FM sugárzás
- kábelrádiók
- majd az internetes rádiózás és podcastok
Ma már Egerben is egyre több civil szervezet vagy vállalkozás készít saját online műsorokat, beszélgetéseket – a rádiózás hangja tehát nemhogy halványulna, hanem új formában él tovább.
A magyar rádiózás 100 éve – élő hagyomány
A rádió ma is az egyik legélőbb, legközvetlenebb médium Magyarországon. A százéves évforduló azt is megmutatja, hogy a hang alapú tartalmak iránti igény nem fogyott el: a rádió, a podcastok és az online streamelt műsorok új generációkat érnek el.
Eger szerepe pedig ebben a száz évben – hallgatóként, helyi tartalomszolgáltatóként, kulturális témáival – végig fontos része volt a magyar rádiózás közösségi élményének.
Rohlicsek Judit, Prima-díjas műsorvezető immáron 28 éve az egri rádiózás megkerülhetetlen egyénisége az alábbi sorokkal emlékezett meg a magyar rádiózás napjáról:
A kiemelt fotót a mesterséges intelligencia segítségével javítottuk fel!
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
