Akár 300 szárnycsapást is végezhetnek percenként, vízszintes helyzetben, egy helyben lebegve a levegőben, fejükkel a légáramlással szembe fordulva.
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által meghirdetett, az Év beporzói 2026 február 15-ig tartó szavazáson 1517-en vettek részt, február 20-án pedig az egyesület kihirdette a végeredményt.
Szoros versenyben, a szavazatok 47,3%-ával a zengőlegyek végeztek az első helyen, az egyetlen szavazattal lemaradt pöszörlegyek és a harmadik helyezett viráglegyek előtt.
A 2026. évi versenyben a legyek közül választottak ki három csoportot. E kevésbé népszerű állatcsoport kiválasztásával nem titkolt céljuk a „nemszeretem” állatok iránti – gyakran indokolatlan – ellenszenv csökkentése volt.
Szerte a világban körülbelül 150 ezer különböző kétszárnyú rovarfajt ismerünk, ezen belül körülbelül 80 ezer a légyfaj, a többi szúnyog és lószúnyog.
Negatív megítélésükhöz hozzájárul, hogy többen közülük különféle kórokozókat terjesztenek, ám, többféle hasznuk vagy feladatuk mellett, az emberek számára létfontosságú növények beporzásából is igencsak kiveszik a részüket.
Repülésre egy pár hártyás szárnyukat használják. A sokak számára kellemetlen, jellegzetes zümmögő hangot gyorsan – magas frekvenciával – rezgő szárnyuk adja. Ízelt lábaik vége karomban végződik, az ezek közt megbúvó tapadókorongnak köszönhetően bármilyen felületen biztonságosan meg tudnak kapaszkodni.
2026-ban az év beporzója a zengőlégy
A rovarvilág repülő bajnokai szinte mindenütt előfordulnak: az Antarktisz és néhány kisebb óceáni sziget kivételével bárhol találkozhatunk e népes család valamelyik tagjával. Többségük a virágzó növényeket, főként az ernyős virágzatúakat keresi, mintegy öt és félezer fajuk aktív résztvevője a beporzásnak.
Olyan területeken is előfordulnak ők is, amelyeket a méhalkatúak nem látogatnak. A változó körülményekhez – így a klímaváltozáshoz – viszonylag jól alkalmazkodnak.
Méretük fajtól függően a 7-15 mm között lehet, testalkatuk változó: lehetnek zömökebbek, de karcsúak, lehetnek csupaszok, de szőrösek is. Rendkívül gyorsan rezegtetik a szárnyaikat: akár 300 szárnycsapást is végezhetnek percenként, vízszintes helyzetben, egy helyben lebegve a levegőben, fejükkel a légáramlással szembe fordulva. Számos fajuk mintázatával egyes méhalkatúakat utánoz, álruhájuk segíti túlélésüket.
Az imágók nektárt és virágport fogyasztanak, az 1-2 mm nagyságú petékből kikelő lárvák azonban vérszomjas ragadozók: bebábozódásukig fejenként több száz, vagy akár 1000 levéltetvet tesznek ártalmatlanná.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
