Az ukránok nyíltan fenyegetik a magyar kormányt és személyesen annak vezetőit is, de a nemzeti kormány nem enged semmilyen zsarolásnak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt arról, hogy Ukrajna blokkolja az olajszállításokat a Barátság kőolajvezetéken. Orbán Viktor kiemelte: Brüsszelnek kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de nem teszi.
Orbán Viktor azt mondta, a nemzeti kormány semmilyen fenyegetés hatására sem tér el a programjától, és alkotmányos esküjének megfelelően, kizárólag a magyar emberek érdeke szerint cselekszik, és semmilyen külhatalom követelésének nem enged. „Ragaszkodunk függetlenségünkhöz és szuverenitásunkhoz” – fogalmazott.
Kiemelte: az ukrán állam 2014-ben társulási megállapodást kötött az Európai Unióval, és vállalta, hogy a rajta keresztülhaladó, az Európai Unió tagországaiba tartó energiatranzit sérthetetlen. Magyarország olajellátását tehát Ukrajna az uniós társulási szerződés értelmében köteles biztosítani, és végképp nem használhatja politikai fegyverként. Amit Ukrajna tesz, az a megállapodás nyílt felrúgása – hangsúlyozta.
A kormányfő úgy értékelt: Brüsszel magatartása az ügyben „legalábbis kétértelmű„, mert az Európai Unióról szóló szerződés az unió kötelességévé teszi, hogy egy harmadik féltől érdeksérelmet elszenvedő tagállam segítségére siessen. Brüsszel kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de nem teszi.
Köztudott, hogy Magyarország és Brüsszel álláspontja a háború, Ukrajna pénzelése és Ukrajna uniós tagsága ügyében is ellentétes. Mégis, a jelenlegi helyzetben Brüsszelnek Magyarország érdekét kell képviselnie – mondta, rámutatva: a tény, hogy nem teszi, súlyos szerződésszegés Magyarország rovására.
Brüsszel a tagállam Magyarország helyett az unión kívüli Ukrajna oldalára állt – összegzett Orbán Viktor.
Kijelentette, Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal. Brüsszel és Kijev egyetért abban, hogy amíg nemzeti kormány van Magyarország élén, addig nem képesek végrehajtani a terveiket. Mindez 50 nappal a választás előtt történik, így ez nyílt beavatkozás a magyarországi választásokba – emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve, okkal feltételezi, hogy mindennek az a célja, hogy az erőviszonyokat Brüsszel és Kijev szándéka szerint módosítsa. „De emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy Magyarországon ebben az ügyben majd a magyar emberek fognak dönteni” – jegyezte meg.
A miniszterelnök elmondta azt is: a kormány az ukránok által előidézett vészhelyzetet elhárította. A stratégiai olajtartalékokat megnyitották, az ország energiaellátását biztosították.
Most mindenki láthatja, átélheti a valóságban, mit is jelent a leválás az orosz energiáról: az veszélyhelyzetet idézne elő, és anyagilag magyar családok százezreit tenné tönkre. Az ezer forintos benzinár és a többszörösére nőtt háztartási rezsiszámla a családok számára egyértelműen kifizethetetlen lenne
– mondta.
Megjegyezte: a nagy nyugati energiacégek, mint a Shell ezen jól keresnének, de a magyarok megszenvednék. A kormány márpedig nem az energiacégek vagy a Shell, hanem az emberek oldalán áll – hangsúlyozta Orbán Viktor, ismertetve, hogy hétfő reggel a nyugati és az orosz olaj közötti árkülönbözet hordónként 13 dollár volt.
Aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés orosz energia nélkül is fenntartható, „vagy szamár vagy hazudik” – jelentette ki Orbán Viktor.
A kormány válaszlépéseiről szólva elmondta: Szlovákiával egyeztetve leállították az Ukrajnába irányuló dízelszállítmányokat. Ezen túl a kormány megvétózta az Ukrajnának korábban Magyarország részvétele nélkül, bennünket nem terhelő módon megítélt 90 milliárd euró folyósítását.
A kormány úgy döntött, hogy hétfőn megvétózza az elfogadás előtt álló 20. háborús szankció csomagot is – közölte Orbán Viktor. Kiemelte: hétfőn Brüsszelben bejelentették, hogy amíg Ukrajna nem engedi át az orosz kőolajat Magyarországra, addig minden Ukrajnát támogató brüsszeli döntést meg fognak akadályozni.
Emlékeztetett: az ukrán-orosz háborúban hetente 9 ezer ember esik el vagy válik hadirokkanttá, ez pótolhatatlan veszteség és felfoghatatlan tragédia.
Hozzátette, a háború hihetetlen anyagi erőfeszítéseket emészt föl: az Európai Unió Ukrajnára eddig mintegy 200 milliárd eurót költött. Az áram és a földgáz ára Európában három-négyszerese az amerikai és a kínai áraknak. Európa saját maga számolja fel a versenyképességét – mondta rámutatva: ilyen energiaár-különbözet mellett az európai vállalatok nem tudnak, mert nem is tudhatnak versenyezni a kínai és az amerikai cégekkel.
Hangsúlyozta: az elmúlt években egymillió munkahely szűnt meg az európai iparban. A vegyipar és az autóipar különösen szenved, így Európa érdeke a háború mielőbbi lezárása.
Ennek azonban az ellenkezője történik, Brüsszel a háború folytatását támogatja nyíltan – mondta. Jelezte, az Európai Bizottság bemutatta a stratégiáját, amely szerint az oroszok még ugyan bírják a háború terheit, de már nem sokáig. Gazdaságilag megrendülnek, mondja a bizottság, és rákényszerülnek az Ukrajnának és az Európai Uniónak kedvező béke elfogadására. Brüsszel szerint ezért folytatni kell a háborút, mert a háború így megnyerhető és így érhető el az előnyös béke – mondta.
Leszögezte, a magyar kormány meggyőződése szerint ez a háborús stratégia téves.
Mi úgy látjuk, hogy Ukrajna és Európa hamarabb fogy ki a katonai készleteiből, hamarabb fogy el a pénze, és fogy ki a bevethető élőerő utánpótlásból, mint Oroszország. Ráadásul Oroszország nukleáris katonai eszközökkel rendelkezik, és nincs válasz arra a kérdésre, hogyan győzhető le egy atomhatalom – közölte.
Kiemelte: Európa ezt a háborút nem bírja pénzzel, bele fog rokkanni, és évtizedekre nyakig eladósodik. A kormány álláspontja szerint ebből Magyarországnak ki kell maradnia – hangsúlyozta.
Brüsszel és a nagyobb európai államok háborúra készülnek Oroszországgal, ennek következményei beláthatatlanok lesznek – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor hozzátette: Magyarország egy ilyen háborún csak veszíthet, történelmi háborús tapasztalataink is ezt mutatják. Ezért arra kérte az Országgyűlést: támogassa a kormányt abban, hogy a háborún kívül tarthassák Magyarországot, és kivédekezhessék annak biztonsági és pénzügyi következményeit.
Kifejtette: a már elköltött mintegy 200 milliárd eurón felül Európa 90 milliárd eurót fordít Ukrajnára 2026-ban és 2027-ben, valamint a következő költségvetésben 360 milliárd euró lesz Ukrajna részére a fejlesztések és az agrártámogatások rovására, amit 20 százalékkal csökkentenek. Emellett – folytatta – az Európai Bizottság bemutatta az ukrán jóléti tervet, ami 800 milliárd dollárt jelent, és az ukránok bejelentették az igényüket 700 milliárd euró katonai kiadásra is.
„Ennyi pénzt nem lehet összekalapozni. Ennyi pénz nincs az unió közös költségvetésében. De ennyi pénz nincs a tagállamok költségvetésében sem. Nem csak a mienkben, a magyar költségvetésben, nincs egyik tagállaméban sem” – összegzett a kormányfő, aki szerint Brüsszel politikája „egyenes út Európa teljes eladósodása felé„.
Arra is figyelmeztetett: már öt tagállam adóssága a nemzeti össztermék 100 százaléka felett jár, és többen is közelítik ezt a szintet, valamint megszülettek az első írott megállapodások Franciaország és az Egyesült Királyság között arról, hogy katonákat állomásoztatnak majd Ukrajna területén, Németország pedig kifejezte készségét a csatlakozásra.
Úgy értékelt: amit Brüsszel csinál, az nem csupán katonai, hadászati és geopolitikai tekintetben, de gazdasági értelemben is „óriási felelőtlenség, sőt egyenesen istenkísértés”.
Orbán Viktor felidézte azt is: a két parlamenti ülésszak között rendkívüli időjárás tört Magyarországra. A hóhelyzet gyors döntéseket és intézkedéseket igényelt, a szükséges munkák koordinálására operatív törzs alakult – emlékeztetett.
„Akit kellett, kimentettünk, aki rászorult, arról gondoskodtunk” – emelte ki, hozzátéve: csaknem 800 munkagépet és 2300 főt vetettek be, a védekezés 10 milliárd forintot meghaladó költségeit pedig a költségvetés biztosította.
Megjegyezte: a hétvégén Nyugat-Magyarországon kialakult, rendkívüli körülményeken is sikerült úrrá lenni. Most 12 ezer lakás maradt áram nélkül, 40 kilométer hosszan megbénult a vezetékrendszer, de hétfő reggelre már csak 85 lakásban nincs áram – jelezte.
A rendkívüli januári hideg nehéz helyzetbe hozta a családok költségvetését is, ezért a kormány úgy döntött, a januári gázszámlák 30 százalékát átvállalja: ez a rezsistop. A szükséges 55 milliárd forintot az energiakereskedőktől és az energiatermelőktől, valamint a költségvetés tartalékából biztosítják – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva: erre csak Magyarország volt képes egész Európában.
A kormány a brüsszeli nyomás ellenére fenntartotta és fenntartja a rezsivédelmet, ezért továbbra is a magyar családok fizetik az EU legalacsonyabb gáz- és áramszámláját
– jelentette ki.
Kiemelte: a magyar átlagfogyasztás évi 250 ezer forintos rezsiszámlát jelent, míg ugyanezért a gáz- és áramfogyasztásért Lengyelországban 800 ezer, Csehországban több mint 1 millió forintnak megfelelő összeget kell fizetni.
Az elmúlt időszak gazdasági eredményeit és kormányzati lépéseit sorolva hangsúlyozta: tavaly júliusban és idén január 1-jétől is 50 százalékkal megemelték a családi adókedvezményt, azaz megduplázták a kedvezményt, amivel 1 millió családnak nőtt meg a jövedelme.
Hozzátette: a három- és több gyermekes édesanyák után idén január 1-jétől a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák és minden 30 év alatti édesanya élethosszig mentesül a jövedelemadó fizetés alól. Most félmillió édesanyát mentesítettünk a jövedelemadó fizetés alól, a következő három évben pedig kortól függetlenül minden kétgyermekes édesanya személyijövedelemadó-mentes (szja-mentes) lesz, így összesen 1 millió magyar édesanya válik adómentessé – jelezte, hangsúlyozva, hogy ez példátlan lépés, ilyen csak Magyarországon van.
Arra is kitért: a kormány döntött a 14. havi nyugdíj bevezetéséről, ennek első idén esedékes részletét február elején fizették ki. A 13. és 14. havi nyugdíjon felül idén január 1-jétől 3,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak
– közölte.
Beszámolt arról is, hogy a tavaly szeptember 1-jével elindított fix 3 százalékos kamatozású otthonteremtési hitelprogramban február közepéig 25 ezer szerződést már megkötöttek, több tízezer új családi ház és társasházi lakás fejlesztése indulhat meg. Ez hatalmas beruházási értéket és sok ezer új munkahelyet ad az egész magyar gazdaság számára – tette hozzá.
Közölte: idén január 1-jétől a minimálbér 11 százalékkal, 322 800 forintra növekedett, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, 373 200 forintra nőtt. Megköszönte a szakszervezeteknek és a munkaadóknak az együttműködést, és megerősítette: a kormány célja, hogy a következő ciklusban a növekedés folytatódjon, és a bruttó átlagkereset érje el az 1 millió forintot.
Beszámolt arról, hogy jelentősen emelték a béreket a közszférában, a tanárok és óvodapedagógusok bére januártól átlagosan további 10 százalékkal nőtt, így átlagkeresetük eléri a bruttó 950 ezer forintot. Hozzátette: szintén 10 százalékkal növelték a szakképzésben dolgozók bérét, a kistelepülések hivatalaiban, a kulturális szférában, valamint a szociális területen dolgozók bérét 15 százalékkal növelték, a vízügyi ágazatban dolgozók bérét 2025-ben 30 százalékkal, idén 15 százalékkal, jövőre pedig 10 százalékkal emelik.
Kitért arra is, hogy az igazságügyi dolgozók 3 éves béremelési programjával a tervek szerint haladnak, így a bírák fizetése 48 százalékkal, a fogalmazóké 89-cel, a bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal növekszik 2027-re.
Orbán Viktor a parlamentnek adott beszámolójában ismertette: kifizették a hathavi fegyverpénzt közel 80 ezer rendőrnek, katonának, pénzügyőrnek, határvadásznak és tisztjelöltnek.
A kormányfő elmondta: 2025 októbere óta 23 ezer vállalkozás csatlakozott a fix 3 százalékos Széchenyi-programhoz, ami mintegy 1200 milliárd forintos hitelösszeget jelent, az egyéni vállalkozók számára pedig növelték az alanyi áfamentesség határát – január 1-jétől ez 20 millió forint, majd tovább emelik 24 millió forintra.
A kormány elindította az 5+1 pontból álló vendéglátóipari akciótervet, ami 9500 étteremnek és 3000 cukrászdának jelent segítséget, több mint 100 milliárd forint értékben – közölte a miniszterelnök.
Emlékeztetett, év elején döntöttek az inflációt letörő árrésstop meghosszabbításáról.
Kiemelte azt is, hogy a 25 év alatti, dolgozó fiatalok számára indított 4 millió forintos kamatmentes munkáshitelt igénylők száma átlépte januárban a 40 ezres határt, az 5000 fő alatti településeken elérhető vidéki otthonfelújítási programot pedig már 50 ezren igényelték.
A kormány döntött egy háztartásonként 2,5 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást biztosító napelempályázat indításáról is, ebbe a programba eddig több mint 100 ezren jelentkeztek – ismertette Orbán Viktor.
MTI
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
