Október végén és november első napjaiban rendre előkerülnek a közösségi média önjelölt véleményvezérei, akik némi útmutatásként igyekeznek nekünk elmagyarázni, mi is történik az évnek ebben az időszakában. Ez inspirált bennünket arra, hogy megpróbáljunk rendet tenni a fejekben a halloween, a mindenszentek és a halottak napjával kapcsolatban.
Láthatóan még ma is nagy a zavar a fejekben ezzel a három ünneppel kapcsolatban, első lépésként a dátumokat érdemes tisztázni:
- október 31-e éjjele halloween
- november 1-je mindenszentek ünnepe
- november 2-a halottak napja
Lássuk melyik ünnep mögött pontosan milyen hagyomány rejlik
Halloween
A halloween az angol All Hallow’s Eve kifejezésből származik, ami magyarul annyit tesz: mindenszentek éjszakája.
A halloween egy ősi, kelta ünnep, sőt szakértők szerint az egyik legrégibb ünnep, amelynek a mai formája az évszázadok során több kultúra hagyományainak keveredésével alakult ki.
A kelták az évet két évszakra osztották: a tél az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és május 1-ig tartott. A kelták számára a halloween igen jelentős ünnep volt, hiszen az óesztendő végét és az új esztendő kezdetét jelentette, éppen ezért szorosan kötődött a halotti kultuszhoz is.
Úgy hitték, hogy halloween éjjelén elvékonyodik az élők és holtak világa közötti határ, így hát mindenszentek éjszakáján ijesztő töklámpásokat faragtak, és jelmezeket öltöttek, hogy megvédjék magukat az ártó szellemektől.
A modern korban a halloween leginkább az angolszász országokban maradt fenn, Amerikában például a kivándorló skótok és írek honosították meg. A töklámpás tehát egyáltalán nem amerikai találmány, az már más kérdés, hogy a fogyasztói társadalomnak hála mára külön iparág épült erre az ősi ünnepre.
Mindenszentek
Mindenszentek ünnepe a katolikus keresztény egyház saját ünnepe, kialakulása a kelta halloweenhez köthető. A kereszténység elterjedésével az őskeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították, így az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napforduló időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett, majd III. Gergely pápa a 800-as években „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapját november 1-jére helyezte át.
Mindenszentek napján általános szokás, hogy az emberek rendbe teszik és virággal díszítik halottaik sírját, és gyertyát gyújtanak szeretteik üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.
Sokan úgy tartották, hogy az elhunytak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban.
Halottak napja
A halottak napja már jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencés házakban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.
A megemlékezés a halottakról, az értük való közbenjárás a purgatórium katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével.
E napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunytak emlékére. A szokáshoz kapcsolódó némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a „véletlenül kiszabadult lelkek” újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.
Na jó, de akkor honnan ered a „Fénylik, mint Salamon töke” mondás?
Először is fontos leszögezni azt, hogy ennek a legendának az ég világon semmi köze nincs a fentiekhez, ámbár sokan ennek a történetnek a számlájára írják a halloweeni tökölést. Na akkor tisztázzuk:
A történet abból a korból származik, amikor Salamon volt Magyarország hetedik királyaként a trónon 1063-ban. A trónviszályok során, a mogyoródi csatában 1074. március 14-én Géza és László (Salamon unokatestvérei), seregeikkel és egy kis külső hercegi segítséggel győzelmet arattak Salamon felett. A győzelem ellenére azonban I. Géza, majd sokáig I. László is illegitim király maradt.
Bár Salamon lemondott a trónról, 1082-ben a László elleni összeesküvés vádjával letartóztatták és a visegrádi toronyba záratták. Fogva tartói az ajtókat befalaztatták (egyes források szerint az ablakokat is, mások szerint ökörhólyaggal takarták) és az őröknek parancsba adta, hogy éjszaka is tartsák szemmel a rabot, így az őrség éjszakánként töklámpással világította meg Salamon börtönének ablakait, hogy lássák, ha mozgás történik. (Akik szerint az ablakokat is befalazták, azok úgy tartják, hogy a tornyot világították meg töklámpások segítségével.) A töklámpások viszont nem csak a foglyot világították meg, de a Dunán hajózóknak is támpontként szolgáltak, hiszen már messziről fénylettek, Salamon tökei.
Egy másik monda szerint,
viszont Salamon király adott életjeleket magáról úgy, hogy minden este töklámpást gyújtott, ezzel jelezve a Dunán hajózó katonáknak, hogy még életben van.
Van itt egy kis bibi
Salamon király volt a hetedik Árpád-házi királyunk és 1053-1087 között élt. De a visegrádi vár tornyát (Salamon torony) csak a tatárjárás után építették, ezért nagyon valószínű, hogy a feljebb lévő római kori toronyban raboskodott. Ha valaki most azon gondolkozna, mi lett Salamon királlyal, akkor megnyugtathatjuk. Salamon bebörtönzése miatt elég nagy volt az országban a felháborodás, amiért a korona átadása ellenére is bezáratták a volt királyt. László ebben az időben határozta el, hogy szentté avattatja király-elődeit, de állítólag egy apáca azt mondta, hogy addig nem fogják tudni exhumálni Istvánt, amíg a királyi családban nincs béke. Ezért aztán gyorsan szabadon engedték Salamont.
Forrás: Life.hu, tudománypláza.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
