Hogyan élik meg a jelenlegi helyzetet a borászok, csökkent-e az érdeklődés a borvidék különlegességei iránt, hogyan látják a folytatást a járványhelyzetet követően, milyen nehézségeket okoz a karantén. Ezekre a kérdésekre adott választ Tóth Katalin, az egri Tóth Ferenc Pincészet ügyvezetője a borsmenta.hu szerkesztőinek.
Hol tart a szőlő, mi újság az ültetvényen?
“A szőlő nem tudja, mi zajlik körülöttünk, oda a legjobb kijárni mostanában. Csend van, béke, nyugalom, és feladat is akad bőven. Szerencsére szép az idő, öröm ott dolgozni. A metszés utáni feladatokat végezzük, támberendezést igazítottunk, szálvesszőt kötöztünk és a talaj tápanyagutánpótlását végeztük az elmúlt hetekben. Mi is kijárunk a kollégákkal, mert úgy döntöttünk, hogy mostantól ezeket a feladatokat egy szűk csapat végzi. Úgy szervezzük a munkát, hogy mindig együtt legyünk, a pincében és a szőlőben is. Most általában két napot töltünk a pincében és hármat a szőlőben.”

Megcsappant az érdeklődés a karantén ideje alatt a boraitok iránt?
“Szinte minden értékesítési csatornánk elzáródott, hiszen az export leállt, a turizmus megszűnt, az éttermek átmenetileg bezártak. Szerencsére a helyi értékesítésünk valamennyire működik, és a webshopon is tapasztalható aktivitás. Igyekszünk folyamatosan kommunikálni az online médiában, és ennek köszönhetően nőtt a webes értékesítésünk.”

Hogyan töltöd a karantén napjait, van-e valami jelentős változás az életedben a járvány kirobbanása óta?
“A vezetői tennivalók nem csökkentek, csak átalakultak: sok időt töltök a pincében és a szőlőben. Rengeteget beszélgetünk, és próbáljuk újragondolni, racionalizálni a feladatokat. Erősen figyelünk arra, hogy a munka ugyanúgy menjen tovább, mint eddig, de azt hiszem, hogy a tervezésbe vetett hitemet kezdem egy kicsit elveszíteni. Most az a legfontosabb, hogy jól végezzük a munkát, és majd az élet kijelöli az utat számunkra. Sok minden miatt kell most aggódnom. Nyugtalanít, hogy milyen lesz a szőlő és a pince helyzete a következő években, de a lányom orvos, őt is féltem nagyon. Minden nap izgulok, hogy milyen telefonhívást kapok. A fiam otthon tanul, mint minden gyerek, ki kellett alakítanunk egy komoly napirendet, hogy ne egy vég nélküli tanítási szünetként élje meg ezt az időszakot. Most már kezd összeállni a napi rutin, még az edzéseit is megkapja online, így nem marad ki a mindennapos testmozgás sem az életéből. Este pedig leülünk, és megbeszéljük, hogy mi volt az iskolában, mint ahogyan eddig bármikor. Furcsa időket élünk, ezt még nekünk is szoknunk kell.“

Mi az, amit nagyon szeretnél megtenni, de most nem teheted?
“Szeretnék borkóstolót tartani, élvezni a tavaszi rendezvényeket, találkozni a fogyasztókkal, hallani, mit mondanak a borokról, és nagyon szeretném megkóstolni más pincészetek új tételeit is. Szeretnék úgy élni, mint eddig, élvezni, hogy süt a nap, áttekinteni esténként, hogy másnap mi a teendőm. A naptáram mindig hónapokkal előre megtelt, most meg rá se nézek, mert üres, ami benne volt, azt is ki kellett törölni. Hiányzik a régi életem, és most már kezdenek nagyon hiányozni a barátaim.”

Szerinted milyen lesz az életünk, ha véget ér a járvány?
“Más. Hogy pontosan milyen, nem tudom, de elképzelhetőnek tartom, hogy sok minden egyszerűbben, rendezettebben fog működni a jövőben, és talán megszűnik az az értékválság, amiben eddig éltünk. Annak nagyon örülnék, ha a helyére kerülne az értékrendünk. A boros ágazat nem lesz könnyű helyzetben, az már most látható, és persze nekünk is lesznek nehézségeink. Abban hiszek, hogy a bor örök.“

A teljes interjú itt olvasható: www.borsmenta.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!














