Országosan eddig több mint tizenháromezer cég pályázott munkahelyvédelmi bértámogatásra, amelyet 170 ezer munkavállalót érintően igényeltek meg a vállalkozások. Az új munkahelyteremtő bértámogatási programban hat hónap alatt maximum havi 200 ezer forintnyi bért térítenek meg a munkáltatónak, így az álláskeresők elhelyezkedését és munkahelyének megőrzését személyenként havi nettó 112 000 forint támogatással segíti a program. Heves megyében 5742 fő után, 318 bértámogatási kérelmet igényeltek.
A Gazdaságvédelmi Akcióterv kiemelt célja a munkahelyek védelme, helyreállítása és újak teremtése, így a vállalkozások ezen lehetőséggel élve pályázhattak a munkahelyvédelmi bértámogatásra. A program a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került munkaadóknál segíti több százezer munkahely megőrzését, többek között Heves megyében is.
A munkahelyvédelmi bértámogatási programban az állam a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére átvállalja a munkavállalók kieső jövedelmének egy részét. A programban azok a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott munkavállalók vehettek részt, akik a veszélyhelyzet kihirdetése és a kérelem benyújtása közötti időszak alatt megszakítás nélkül foglalkoztatásban álltak a munkáltatónál, akár „home office” keretében is.
A támogatásnál a munkavállaló havi nettó távolléti díját kellett figyelembe venni, az állami támogatás pedig a kieső munkaidőre a munkaidő-csökkentés arányában számolt bér 15-75 százalékig terjedhet, azaz a részmunkaidő akár napi 2 óra is lehet a támogatás igénybevétele esetén 8 órás eredeti munkaidőt feltételezve.
György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár szerdán három helyszínen, az egri ZF Hungária Kft.-nél, a felsőtárkányi Bambara Hotelben, és az erdőtelki Axis Bentonit Kft.-nél nyújtotta át a cégvezetőknek azt a bértámogatási okiratot, ami után megkezdődhet a támogatási összegek folyósítása.
Az államtitkár elmondta, hogy például a ZF Hungária Kft. esetében – ahol az elmúlt 2 évben megduplázták a dolgozói létszámot -, 1644 főt foglalkoztatnak, és ebből 1388 fő vette igénybe a munkahelyvédelmi bértámogatást. Kiemelte, hogy
a programnak köszönhetően a ZF Hungária Kft. egyetlen munkavállalóját sem kellet, hogy elbocsájtsa.
Kiemelte, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv célja az, hogy a kormány arányosan avatkozzon be és annyit költsön, amennyi elegendő ahhoz, hogy megőrizzék a munkahelyeket és újakat teremtsenek. Hozzátette: „amikor beavatkozunk, akkor is azoknak az adófizetőknek a pénzét költjük, akiken segíteni kívánunk.”
Aláhúzta: „az elmúlt években sikerült a magyar gazdaság egyensúlyát fenntartani, ezért a mostani válság nincs akkora hatással ránk, mint a 2008-as. A másik fontos szempont, hogy arra törekedjünk, hogy legyen munka, ha pedig valaki elveszíti az állását az képzéssel, tanulással szerezze meg azt a tudást, amivel meg tud élni a 21. században. Arra törekszünk hogy legyen munka, mert ha munka van, akkor minden van” – tette hozzá.
Dr. Juhász Attila Simon a Heves Megyei Közgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy számos, a megyében működő cég nyújtott be támogatási kérelmet a kormány felé. Mint elmondta:
Heves megyében 5742 fő után, 318 bértámogatási kérelmet igényeltek.
Az elnök kiemelte, hogy a ZF Hungária Kft., – mint Eger legnagyobb, és a megye harmadik legnagyobb foglalkoztatója – esetében azért is fontos ez a támogatás, mert a cég jelentős beszállítói bázissal rendelkezik, így a közvetlen munkavállalóin túl összességében közel 3000 családnak biztosít stabil megélhetést.
Őszi Csilla, a ZF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója arra a kérdésünkre, hogy miként vészelte át a cég az elmúlt hónapokat elmondta, hogy mivel jelentősen visszaesett a gyár megrendelés-állománya, ezért gondoskodniuk kellett arról, hogy a munkahelyek megmaradjanak és így a munkavállalók jövedelemhez juthassanak. Ez – mint fogalmazott – nagy kihívás volt a cég életében. A legfontosabb intézkedések között említette a szabadságok kiadását, a munkaidőkeret kibővítését, és az állami támogatások igénylését.
Hozzátette:
A cél az volt, hogy minden munkahelyet megőrizzenek.
Őszi Csilla úgy fogalmazott, hogy a másik nagy kihívás a gyár újraindításának megtervezése volt. A járványveszély közepette minden területen kockázatelemzést végeztek. Különböző figyelemfelhívó kampányokat indítottak a munkatársak részére, beszerezték a maszkokat és a fertőtlenítőszereket, illetve biztosították a munkaterületek közötti másfél méteres távolságot – emelte ki az ügyvezető.
Elmondta: a másik nagy kihívás az volt, hogy a munkatársakkal valahogyan tartani kellett a kapcsolatot, és akit lehetett, home office-ban kellett foglalkoztatniuk.
Hozzátette: „igyekeztünk a munkatársakat hírlevelekben tájékoztatni a fejleményekről, illetve megkértük a műszakvezetőinket, hogy a munkatársakkal tartsák fenn a kapcsolatot. Ezek voltak a legnagyobb kihívások az elmúlt három hónapban” – fogalmazott Őszi Csilla.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
