Szombaton Egerben, az Eszterházy Károly Egyetem Líceumának dísztermében tartja éves Összetartás konferenciáját a Vasárnapi Iskola Alapítvány. Idén a kiemelt téma az online oktatásra történő áttlás biztosítása, “Mentés másképp” mottóval.
Ennek érdekében új tanmenetet, új módszereket dolgoznak ki a korábban a határon túli településekre havi rendszerességgel átjáró, szórványmentő munkát végző önkéntesek. A konferencián Dr. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa mondott köszöntőt, és tartotta meg a nyitóelőadást.
Szilágyi Péter felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 után volt arra forrás és politikai felhatalmazás, hogy elkezdjék építeni a Kárpát-medencében és a diaszpórában élőkkel a kapcsolatokat.
A tíz éve megkezdett folyamat részeként 32 ország csaknem 100 szervezetének részvételével hozták létre a Magyar Diaszpóra Tanácsot
– tette hozzá.
Szilágyi Péter előadásában kitért arra, hogy a koronavírus-járvány az idei konkrét programterveket a nemzettársakkal való kapcsolattartásban felülírta, de nem írhatta felül azt a szándékot, hogy „a világban élő magyarsággal tartsuk a kapcsolatot”.
A miniszteri biztos a kapcsolattartás kiemelt területei között elsőként említette az oktatást.
„Kétszázötven hétvégi iskolát tartunk számon. Mindenhol jól szervezetten, kiegyensúlyozottan működnek ezek az intézmények”
– jelentette ki.
Elmondta azt is, hogy a kormányzat a Vasárnapi Iskola Alapítvány számára önálló ingatlant kíván biztosítani.
Az alapítvány Összetartás elnevezésű éves konferenciáján előadást tartott Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke.
„Önök pedagógusként az emberek legszebb ügye felé fordulnak, a nemzet megtartása, mégpedig a szülőföldön való megtartása felé. Teszik ezt úgy, hogy a legnehezebb helyen végzik ezt a szolgálatot” – mondta hallgatóságának a parlamenti bizottság elnöke.
Két éve született a vasárnapi iskola mozgalom abból a felismerésből, hogy a szórvány magyarság körében igen nagy szükség van a pedagógusok munkájának segítésére hétvégi foglalkozások keretében. A határon túli magyar gyerekek nem anyanyelvi környezetben töltik napjaik nagy részét, ez óhatatlanul az anyanyelv ismeretének megkopásához vezet.
A határ közeli településekről havonta, kéthetente szombaton délelőtt kiutazó önkéntes anyaországi pedagógusok célja, hogy délután néhány órában és vasárnap délelőtt az istentiszteletek rendjéhez igazodva képezzék a tanulókat a magyar irodalom és nyelvtan, magyar történelem terén színesítve a tanulást sok-sok kézműves foglalkozással, ének- és tánctanulással.
A munkát 2005-ben szentendrei pedagógusok kezdték el egy szolokmai nyári tábor megszervezésével, majd a következő tanévben már tanár csapat is alakult. Debrecenben kettő Békéscsabán három, Törökszentmiklóson és Karcagon két-két csapat vállalta ezt a nehéz, de szép feladatot. A csoportok alkalmanként – a létszám függvényében – 2-4 határon túli településre utaznak, ahol falvanként 20-40 négy és tizennégy év közti gyermek várja a „magyar tanítókat”.
Adományok segítségével tudják megoldani a gyerekek uzsonnáztatását, és a tanításhoz szükséges anyagok fénymásolását. A határon túli lelkészek azon kívül, hogy helyet biztosítanak a foglalkozásoknak, segítséget nyújtanak a kiutazó tanárok elszállásolásánál. Tapasztalataink szerint a gyermekek várják és igénylik a foglalkozásokat. Mostanra kialakult a két-három heti gyakoriság, amely a gyermeket túlzottan nem terheli, és pedagógus számára is vállalható.
A rendszeres hétvégi foglalkozások mellett minden évben megszervezik a nyári tábort is. Ezek hasonló tematikát követnek, mint a vasárnapi iskola természetesen sokkal kötetlenebb formában, számos játékkal, kirándulással kiegészítve. Az egyhetes együttlét alatt magyar mesék, mondák segítségével valamely történelmi eseménnyel vagy személlyel ismerkedhetnek meg a gyerekek.
A tavalyi nyári tábor három településen került megrendezésre. Ez alatt a hét nap alatt a honfoglalás korával ismerkedtek meg a gyerekek, jurtát készítettek, íjászkodtak, népdalokat, néptáncot tanultak. Szeretnék a felnőtteket is bevonni a rendezvényekbe. Tervezett színdarab-bemutatók, amelyek alkalmat adnak a szép magyar kiejtés gyakorlásán túl az adott történelemi esemény (háttér) megvitatására, irodalmi elemzésre, de legfőképpen arra, hogy összekovácsolják a falu társadalmát. A bemutatóra ugyanis mindenkit várnak, a színpadi jelmezek és díszletek pedig szülői segítséggel készülnek.
Forrás: MTI
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
