Az Eger Hírek is beszámolt februárban: -35,5 fokot mértek a Bükk-fennsíkon, egy töbörben. A Miskolci Egyetem „Földrajz éjszakája” programon arra keresték – és meg is találták – a választ, hogyan fordulhatott ez elő.
Az egyik kulcsszó természetesen a kisugárzás, vagyis hogy az adott időszakban (esetünkben éjszaka – a szerk.) mennyi hő távozik a felszínről – mondta el a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetének docense. Dobos Endre azonban felhívta a figyelmet, hogy az is számít, mennyi hő pótlódik alulról.

A legnagyobb hőkapacitása a víznek van a környezetünkben. Egy felszínig nedves talaj általában nagyon nehezen tud lehűlni, hiszen a hővesztést a víz által vezetett hő folyamatosan kompenzálni tudja.
A víz mennyiségét természetesen sok tényező befolyásolja. Hogy magaslaton, vagy mélyedésben vagyunk-e, emellett a talaj pórusrendszere, textúrája, hogy milyen erősen is tartja a vizet. A homok ilyen szempontból könnyen kiszárad, nagyon gyorsan lehűl, míg a másik véglet az agyag.

Az adott területből vett mintában látható: annak igen magas a homoktartalma. A mostani állapotok alapján talán ez meglepő, de ott régen igen jelentős mennyiségben volt jelen homokkő, aminek a máladékai még sokfelé fellelhetőek. Így aztán nem csoda, hogy ezeket a kisugárzási fagyokat létrehozza – zárta okfejtését a docens. Erre a fagyra sokszor adódik példa a területen, a különlegességét a most télinek az adta, hogy ezzel sikerült rekordhideget mérni, -35,5 fokot.
Ez nem számít hivatalos rekordnak, hiszen nem lakott területen mérték, s mivel a közelmúltig a bükki töbrökből nem származott adat, még az is elképzelhető, hogy hidegebb is volt már ennél, csak azt nem rögzítette műszer.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!














