Magyar nemesítésű egynyári virágok kiállítása tekinthető meg a nemesítő dr. Kováts Zoltán emlékére, egészen hétfőig. A kiállítást a Líceumban nyitották meg péntek délután.
A gyönyörű virágokat az Eszterházy téren az Érseki palota oldalán kell keresni. Gondosan kitáblázták, hogy mit is kell tudni a növényekről: 38 féle, 6040 darab látható, egészen őszig. Amikor a kiállításon gondolkodtunk, akkor merült fel az ötlet, hogy a kiváló növénynemesítő, dr. Kováts Zoltán emlékére kellene azt megszervezni – mondta el az egri Kertbarátok Körének elnöke. Zerényi Endre hozzátette: a járványhelyzet okán választották végül ezt a parkszerű megoldást, hiszen ezt szabadtéren bárki megtekintheti, ha romlik a helyzet, akkor is lehet a szép virágokban gyönyörködni, ebben nem lehet akadály. Voltaképpen egy plusz turisztikai attrakció is a városban a pompás növények tárlata.
Reméljük, hogy az időjárás kegyes lesz, és elkerüli a jégeső ezeket a szép virágokat. Andornaktályán van olyan kertészet, ahonnan ezek a növények beszerezhetőek, illetve a NAIK (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ) budaörsi központja foglalkozik fajtafenntartással, tőlük virágmagokat is lehet szerezni. A kiállítás megnyitóját pénteken délután tartották az Eszterházy Károly Egyetemen, a virágok kiültetéséhez a Városgondozás Eger Kft. nyújtott segítséget.
Kováts Zoltán (1924-2010) szakmai életrajzát, pályafutását kivételes elhivatottság, önzetlen állhatatosság, szakmai igényesség és szorgalom jellemzi – írja róla a NAIK – Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet honlapja.
Kováts Zoltán a nagy világégés után, 1945-ben iratkozott be a Kertészeti Főiskolára, majd 1950-ben az Agrártudományi Egyetem Kertészeti Karán kapta meg a kertészmérnöki oklevelét. E két időpont között még kihasználta az adódó alkalmat, hogy jelentős Nyugat-európai mezőgazdasági vállalatok szakképzett külföldi fiatalokat, mint fizikai munkásokat foglalkoztattak. Így került ki – még a határok évtizedekig tartó lezárása előtt – csaknem két évre a svédországi Weibull céghez, mely korának egyik legnagyobb fajtanemesítő, magtermelő és forgalmazó cége volt. Az ott szerzett tapasztalatok meghatározók voltak későbbi szakmai munkájára, mert nem csak a nemesítési módszerek elméletét és gyakorlatát sajátította el, hanem egy jól és racionálisan szervezett mezőgazdasági vállalat üzemeltetéséről is képet nyerhetett.
Szinte kézen fekvő volt, hogy 1949-ben alapított és 1950-ben megalakult Kertészeti Kutató Intézetbe felvették segédmunkatársnak és 10 év múlva, mint tudományos főmunkatárs, a Dísznövény Osztály vezetője lett.
Ez a részleg kezdetben számos kutatási témával foglalkozott, a díszfák és díszcserjék szelekciójától kezdve a sziklakerti évelőkig. E sokféleségen belül Kováts Zoltán legfontosabb kutatási területe a magról szaporított egynyári virágok és füvek nemesítése volt.
Az ifjú kutató Domokos János professzor tanácsait is figyelembe véve látott hozzá a munkához. Célja a magyarországi természeti viszonyoknak megfelelő, olcsón fenntartható, tartósan virágzó, magas díszítőértékű fajok és fajták megtalálása, illetve nemesítése volt. Ehhez első lépésként egy fajtagyűjteményt hozott létre. Megkezdte és éveken át folytatta nagyszámú magyar és külföldi egynyári fajtának összehasonlító vizsgálatát és értékelését.
Eredményei viszonylag korán, 1956-ban jelentkeztek. Az eredetileg kétéves mályvarózsákból (Alcea biennis) az első évben már virágot hozó fajtákat hozott létre. ’Hungária’ és ’Balaton’ mályva sorozatai voltak azok, melyek itthon és külföldön is a kezdeti sikereket meghozták.
A későbbi évek során azonban már mintegy 25-30 virágfaj nemesítésével foglalkozott, aminek eredményeként száznál jóval több fajta került magyar állami elismerésre. Sikeresek volta a kertészeti célra szelektált és nemesített ’Bromus’ és ’Festuca’ pázsitfű fajtái is, melyek szárazságtűrőek, strapabírók, edzettek, a kontinentális klímához alkalmazkodóak.
Kováts Zoltán mindvégig aktív résztvevője esetenként harcosa volt a tudományos közéletnek, mint a Magyar Növénynemesítők Egyesületének vezetőségi tagja, az MTA Növénynemesítési Bizottságának meghatározó egyénisége. Nemesítői munkájának megbecsülését az alábbi szakmai és állami kitüntetések fémjelzik:
Fleischmann Rudolf emlékplakett 1974
Akadémiai díj 1989
Magyar Gyula Alapítvány nemesítő Nagydíj 1994
Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje 1999
Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikereszt 2010
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
