A Mátrai Erőmű visontai telephelyén kiépített napelempark kapott lángra a szituáció szerint. Ezek oltása bonyolult feladat, ezt gyakorolták a lánglovagok. Nagyszerű fotókat mutatunk.
A Katasztrófavédelem még júniusban zárta le azt a Magyarországon úttörő együttműködési gyakorlat-sorozatot, amelynek központjába a napelemrendszerekben keletkezett tüzek oltása volt. Erről azonban csak a pár nappal ezelőtti Katasztrófavédelem online magazinban számoltak be részletesen.
A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság arról tájékoztatott: a gyakorlat helyszínét a Mátrai Erőmű visontai telephelyén kiépített napelempark adta, amely hazánkban az egyik legnagyobb. A napelemek felhasználása, a napelemrendszerek kiépítése egyre elterjedtebb, azért is volt fontos, hogy egy tűzzel is járó műszaki meghibásodás esetén a beavatkozó tűzoltók tisztában legyenek a tűzoltás és mentés mozzanataival, a tűzoltás során adódó veszélyekkel. A gyakorlatok a napelempark szakembere által tartott, a villamos energia alapjairól szóló oktatással kezdődtek, hogy az állomány tagjainak megfelelő rálátással legyen a rendszerek működésére. Elhangzott, hogy a háztartási rendszerek jellemzően közvetlenül, ám egy-egy nagyobb létesítmény már transzformátoron keresztül kapcsolódik a hálózatra. Az elméleti oktatást követően a tűzoltók különböző gyakorlati eseteket teszteltek annak érdekében, hogy minél több információt szereznek a technológia sajátosságairól, továbbá, hogy fény derüljön arra, milyen nehézségekkel találkozhatnak a napelemtüzek oltásakor. A tesztek eredményéből gyakorlati következtetéseket vontak le.
Elsőként egy működésben lévő elemet sötét fóliával letakartak. Megállapítható volt, hogy a felület takarását követően az eredetihez képest nagyjából a negyedére csökkent az elemben a feszültség. Az összekapcsolt napelemek a talaj felől visszaverődött sugárzást is hasznosítják, ezért csak teljes, mindkét oldali takarást követően csökkent tovább a feszültség. A második próbálkozás során a napelemet vízsugárral hűtötték. Ekkor azt tapasztalták, hogy az elem hőmérséklete csökkent, viszont a hűtött panel hatásfoka növekedett. A vízzel hűtött panel feszültségszintje kis mértékben megnőtt a hűtést követően. A következő kísérlet során habbal takartak be egy elemet. Ekkor hasonló reakciót tapasztaltak, mint a víz használata során, a panel hőmérséklete csökkent, a tisztasága is javult, így átmenetileg a leadott teljesítmény is megnövekedett.
A következő kérdés az volt, hogy miként működik egy roncsolódó elem. Meglepő eredményt kaptak, hiszen az erősen megrongálódott panelnél sem csökkent a feszültség leadása, a kisebb egységek továbbra is működtek és biztosították a feszültség leadását. Megvizsgálták a panelek tűzállékonyságát is. Kiderült, hogy az átlyukasztott, sérült panel már 150 Celsius-foknál átégett, míg teljesen ép darab körülbelül 500 Celsius-fokon égett át, majd semmisült meg teljesen, továbbá hogy a panel leeső részei tovább táplálták az égést. Az ép üvegfelülettel rendelkező elem nyolc perc hevítést követően sem tört össze, csak ott olvadt meg, ahol közvetlenül láng érte.
A többszöri tesztelés után megállapítható volt, hogy egy tűz során a beavatkozó állomány legfontosabb feladata, hogy az égő elemek és az átalakító közötti kapcsolatot megszüntesse. Ennek a menete, hogy elsőként a gyűjtőállomást kell feszültség mentesíteni, ezt az átalakító vagy az inverter lekapcsolása követi, a habanyaggal történő oltást pedig a transzformátor feszültségmentesítése után lehet megkezdeni. A gyakorlat feltételezése szerint a létesítményi és a hivatásos tűzoltók először porral oltók először porral oltó készülékkel oltottak, majd a feszültségmentesítést követően a tűzzel érintett napelemsort habtakaróval teljesen betakarták.
Összességében elmondható, hogy a napelemes tüzeknél is az életmentés az elsődleges, de ezekben az esetekben a szokásosnál is körültekintőbben kell eljárniuk a tűzoltóknak, hiszen ezek a beavatkozások jelentős veszélyeket rejtenek magukban. Ráadásul nem egy helyen a napelemek termelte áram nélkülözhetetlen, tehát törekedni kell arra is, hogy az érintett rendszerelem mimnél rövidebb időre essen ki a termelésből.
Fotók: Nagy Csaba tűzoltó-főhadnagy, sajtószóvivő, Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
