A kedden Felnémeten történt baleset és az abból kialakult gigadugó akarva-akaratlan hozta felszínre az immáron hosszú évtizedek óta magunk előtt görgetett problémát a 25-ös főút felnémeti szakaszával kapcsolatban. Elszabadult indulatok a közösségi médiában, sokasodó gépjárműforgalom, megértést kérő Egri úti lakók, akikkel annak idején alaposan elbántak a tervezők, és ideges autósok feszülnek újfent egymásnak a város legdrágább, és valljuk be őszintén: leginkább elkúrt útszakasza parkolója miatt.
Szűk keresztmetszetnek egy folyamatban mindig azt a pontot hívják, aminek a kapacitása (munkatempója, teljesítménye, áteresztő sebessége) meghatározza az egész folyamat maximális tempóját. Ez a példa alapjaiban írja le az Egri út forgalmának összes létező problémáját. Hiába a négysávos kivitelezés, a jobbára parkolóként funkcionáló külső sáv miatt gyakorlatilag egyre vállalhatatlanabb a Felnémeten való közlekedés. Igen, ezt anno nagyon elkúrták.
A keddi baleset a gyakorlatban mutatta meg, hogy mire képes egy több órás lezárás az érintett szakaszon, így ha azt gondolnánk, hogy ez kizárólag a felnémetiek, a felsőtárkányiak, a szarvaskőiek, a bélapátfalvaiak stb. problémája lenne, óriásit tévedünk. Évek óta nem látott gigadugó alakult ki a viaduktig, míg ellenkező oldalon az almári egyenesben állt a sor vége, így egész nyugodtan tekinthetjük ezt Eger problémájának is.
Hogy ennek súlyát érzékeltessük, először is fontos kimondani: bár egyre nagyobb lenne rá az igény, Felnémeten soha nem is volt, és soha nem is lesz eredeti funkciója szerint kihasználva a négysávos főút!
Az állami fenntartású 25-ös főút felnémeti szakasza közel 50 éve vörös posztó a lakók és az arra közlekedők szemében, kvázi úgy is mondhatnánk, hogy úgy van igaza mindenkinek ebben a történetben, hogy közben senkinek sincs. Furcsa paradoxon ez, írtunk is már több cikket ebben a témában. Az Egri úti lakók általában azért emelik fel hangjukat a téma felvetésekor, mert úgy érzik, évtizedekkel ezelőtt elvettek tőlük valamit, amit a KRESZ rendelkezéseit betartva kihasználva napi szinten visszavesznek maguknak, az autósok pedig azért kapnak naponta agylobot, mert bár hiába van névlegesen 4 sáv a gépjárműforgalom számára kijelölve, abból csak kettőt használhatnak, mivel a két szélső sáv a fentiek okán jobbára a város legdrágább parkolójaként funkciónál, gyakorlatilag az első pillanattól kezdve.
Mindez azért lehetséges, mert a KRESZ nem tiltja, kvázi jelzőtábla híján erre ehetőség kínálkozik. Kicsit olyan ez, mintha egyfajta struccpolitika öltene testet Felnémeten.
Annak idején született egy kellően átgondolatlan döntés, amit jobbára az összes eddigi városvezetés igyekezett a szőnyeg alá söpörni, örökül hagyva ezt a problémakört a jövő generációinak. Sokat egyébként nem tehettek volna, hiszen az út állami fenntartásban van, maximum a lobbitevékenységet lehetett volna magasabb szintre csavarni, de az akár szavazatokban mérhető arcvesztéssel is járhatna Felnémeten, így érthetően eddig egyetlen politikai erő sem vállalt fel nyílt konfrontációt a kérdésben. Ennek okán jobbára az feltételezhető, hogy az Egri út békéje miatt ezután sem tiltják majd a külső sávban való megállást, de akkor miért öltek bele anno pénzt és energiát egy olyan fejlesztésbe, amiről az első percben, már a tervezőasztalon tudhatták, hogy egy óriási bullshit az egész? Ez gyaníthatóan soha nem fog kiderülni, bár van erre is kész, sztaniolpapírba csomagolt városi legenda, csak ki kell húznunk érte a fiókot.
Miért van egyáltalán 4 sáv Felnémeten?
Elbeszélésekből tudjuk, hogy amikor hosszú évtizedekkel ezelőtt “megérkezett” a négysávosítás Egerbe, akkor az volt a magyarázat, hogy ezt a fejlesztést a megnövekedett gépjárműforgalom indokolja. (!) Nem vicc, mindez állítólag a 60-as, 70-es években hangzott el először, amikor az akkori gépjárműállomány még csak a töredéke volt a jelenleginek. Nos, ebben a négysávosítási programban még nem igazán vették figyelembe, hogy az út mentén lakóházak, előttük kiskertek és kocsibeállók vannak. Mondhatnánk itt azt is, hogy abban az időben nem az értékmegőrzés és a lakók lelki világa volt az elsőszámú szempont az aszfaltcsík tervezésénél, de egy olyan városban, mint Eger, ahol például jóval korábban, – az ezerkilencszázas évek elején – az Eger-Putnok vasútvonal megépítésekor a jelentős történelmi értékekkel bíró várat simán képesek voltak berobbantani, és ezzel gyakorlatilag annulálni az azóta újjáépített Zárkándy-bástyát, már nem belefér? – gondolhatták. Vagy nem, de sajnos Egerben korában sem volt példanélküli a történelmi örökség és az egyén feláldozása a közlekedésfejlesztés oltárán. Mondhatni más volt az értékrend. Ami viszont tény, hogy egyik esetben sem igazán remegett meg a tervezők keze, amikor először papírra vetették elképzeléseiket. Vagy ha remegett is, biztosan volt olyan fentről érkező presszió, ami segített leküzdeni ezt a fajta szorongást.
Ami az Egri utat illeti, a szakértők jobbára a lakók véleményét figyelmen kívül hagyva döntöttek abban a kérdésben, hogy azt a jelenleg ismert formában fogják kivitelezni. Ez abban az időben egyáltalán nem volt meglepő. Már akkor is tudni lehetett, hogy teljesen felesleges pénzt fordítani rá, hiszen teljes mértékben szembe megy a józan ésszel, mivel már az első pillanattól kezdve tudta mindenki, hogy a lakók kocsibeálló híján az utcán fognak parkolni.
Helyi legenda, hogy korábban az eredeti elképzelések között volt egy Felnémetet nyugat felől elkerülő út terve is valahol a Béke út mellett a Pásztorvölgy érintésével, de azt az egyik ott lakó, vagy telekkel rendelkező pártfunkcionárius csípőből megtorpedózta. Talán így volt, talán nem. Ennek a legendának némileg ellentmondhat az, hogy így a felsőtárkányi elágazás bekötése nem valósulhatott volna meg, így ez újabb gondokat szült volna, de a Béke utca és a Pásztorvölgy környékén sem lett volna egyszerű a kivitelezés.
Nos, ami tény, hogy a probléma nem újkeletű. Az viszont igen, hogy az új típusú közlekedési elemek megjelenése az útszakaszon, mint például az integrált gyalogos- és kerékpáros lámpás átkelő csak ront a helyzeten, ezt a napi gyakorlat sajnos számtalanszor igazolja.
Persze itt nem vitatjuk annak szükségességét, mert gyalogos és kerékpáros szempontból teljesen korrekt az átkelő, de ami azonnali megoldást igényelne, az az átjáró környékén történő megállás azonnali korlátozása a Tárkányi úti kereszteződés és legalább a patakhíd között, mindkét irányban. Ezzel számos balesetveszélyes szituáció szűnhetne meg a környéken, mivel a napi szintű torlódások egyik oka, hogy az átkelő előtt és után is parkoló autók nehezítik a haladást, illetve a ki és besorolást.
Ami viszont nagyjából borítékolható, hogy a mindenkori önkormányzat ezek után sem fog konfrontálódni a lakókkal, és marad minden úgy, ahogyan eddig is. Vélhetően inkább kivárnak majd a jelenleg még tervezés alatt álló elkerülő útig, ami évek múlva kerülhet majd átadásra.
Könnyű lenne most azt írni, hogy pár darab jelzőtábla megoldaná a problémákat, de mint az a fenti sorokból is látszik, a téma rendkívül összetett. Vannak a lakók, akik gépjárművel rendelkeznek, amit valahová tenniük kell, és akikkel évtizedekkel ezelőtt jól kitoltak. Ők azok, akiknek ágyuktól, konyhaasztaluktól, ruhás szekrényeiktől, stb., szó szerint centiméterekre húznak el a kamionok csak azért, mert valakik anno ezt jól elbaltázták. És persze vannak az autósok, akik joggal várnák el, hogy ha már elméletben volna rá lehetőség, akkor ki is használhassák az út adottságait. Hol itt az igazság? Nehéz volna megmondani.
Egy kis érdekesség, hogy korábban volt egy olyan elképzelés, hogy a megépülő elkerülő út átadását követően egy, a Sas út mintájára megépült utat varázsolnának az Egri útból fákkal, kulturált parkolókkal és kerékpársávval. Úgy legalább lenne értelme az egésznek, és még jól is nézne ki.
Szurkolunk érte!
Új szavazásunk részben a felnémeti problémához is kapcsolódik.
Betöltés ...Ez is érdekelheti
Kezdődik az egri elkerülő út nyomvonalának tervezése
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
