2021-ben valamennyi településkategóriában emelkedett az eladott használt lakások száma. Budapesten a forgalom a 2020-as sokk után visszaállt, a korábbi szintre, a 2019-eset meg is előzte, de a korábbi csúcsévek számai még odébb vannak – derül ki a KSH korábban kiadott lakáspiaci jelentéséből. Mindeközben erősen pörög tovább a vidéki lakáspiac is, kiemelten jól teljesítettek a falusi CSOK által érintett községek is, jobban mint a támogatásból kimaradó társaik.
2021-ben valamennyi településkategóriában emelkedett az eladott használt lakások száma. Budapesten a 2020. évi nagyobb arányú visszaesés után a forgalom gyorsan nőtt, és már a 2019. évi szintet is meghaladta 17%-kal. A növekedés ellenére a főváros lakáspiaci forgalma a megelőző évek csúcsának számító 2015. évi értéktől még mindig jelentősen – azonos feldolgozottság mellett 39%-kal – elmaradt.
Községek és a falusi CSOK
Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a kisebb települések (városok és községek) részesedése a teljes használtlakás-piaci forgalomból, együttes arányuk 2020-ra elérte a 63%-ot, amely 2021-ben (60%-ra) mérséklődött.
A községi lakások eladása a CSOK 2015. évi bevezetése óta lendületesen bővült. Mindez nem korlátozódott csupán az agglomerációs falvakra, sőt főként az agglomerációkon kívül eső települések lakáspiacára hatott.
A FALUSI CSOK 2019. ÉVI BEVEZETÉSE A PREFERÁLT KISTELEPÜLÉSEKEN ÚJABB LENDÜLETET ADOTT A LAKÁSELADÁSOKNAK, MÍG A FALUSI CSOK ÁLTAL NEM PREFERÁLT KÖZSÉGEK LAKÁSPIACA MÁR NEM NŐTT TOVÁBB.
2020-ban a forgalom mindenütt visszaesett, de a falusi CSOK mérsékelte a járvány következményeit a preferált kistelepüléseken (az eladások száma itt csak 7,4, míg a többi községben 18%-kal csökkent). 2021-ben e tekintetben nem mutatható ki különbség, a forgalom a falvak valamennyi említett csoportjában párhuzamosan, a nagyobb városokénál mérsékeltebb ütemben bővült. Ebben az évben a falusi lakások 71%-át a falusi CSOK programban támogatott, nagyvárosi vonzáskörzeteken kívül eső településeken adták el.
A falusi CSOK fellendítő hatása mindazonáltal nem csak a lakáseladások számában mutatkozik meg, hanem mind a lakásárakban, mind a lakosságszámban (utóbbi kapcsán a programnak sikerült némileg jobban megfogni a népességcsökkenést).
Az agglomerációkon kívül eső községek átlagos használtlakás-ára 8,4 millió forintot ért el, 19%-kal többet, mint 2020-ban, és ehhez hasonlóan alakult a falusi CSOK kedvezményezett településeinek árszintje is (8,8 millió forint).
Egerben 24,6 millió egy használt lakás átlagára
A megyeszékhelyeken egy használt lakás átlagos ára 23,1 millió, az 1 négyzetméterre jutó ár 367 ezer forint volt, mindkét érték átlag fölötti ütemben emelkedett az előző évhez viszonyítva. A legdrágább megyeszékhely Székesfehérvár, ezt Debrecen, Veszprém és Győr követte. Salgótarján továbbra is a legolcsóbb megyeszékhely, ahol 20%-os emelkedés után lépte át a 10 millió forintot egy lakás átlagára.
Egerben most 24, 6 millió forint egy használt lakás átlagára.
Forrás: KSH, portfolio.hu
Fotó: Szinok Gábor
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!












