Magyarországon is vannak olyanok, akik aranymosással foglalkoznak, hiszen a Duna és Maros mentén is lehet nemesfémet találni. Ebből megélni és meggazdagodni azonban nem lehet – ezt állítják maguk az érintettek. Míg a századelőn ez egyfajta hivatás volt, mára inkább csak hobbi maradt.
Az amerikai aranymosóknak külön online tv-csatornájuk is van. Az egyik részben az egyik tapasztalt aranymosó a folyó közepén ülve egy olyan, lépcsőzetesen kialakított dobozt mutatott, amelyet akár egy zubogónál is el lehet helyezni és megkönnyíti a hordalék átmosását. De vannak ennél kényelmesebb megoldások is.
Egy másik módszer, hogy gyakorlatilag porszívózzák a folyó medrét. A kiszivattyúzott vizet és a puha hordalékot egy speciális tálcába engedik, amelyen fennakadnak az értékes szemek.
A „szakma fénykorában” átlagosan 150 grammot tudott leadni egy aranymosó, aki éjt nappallá téve dolgozott folyóparton. A nagy aranylázak idején, Alaszkában, Kaliforniában, Afrikában és Ausztráliában a törmelékből, homokból, kavicsból kerültek elő ezek a darabok.
Alaszkában az 1800-as évek végén volt aranyláz, 2011-ben újra fellendült, és Szlovákiában is kitört egy újkori aranyláz. Egymás után jelentek meg azok, akik nemesfém után kutatva az ország számos területén átlyuggatták a talajt.
Szerbiában is dolgoznak még aranymosók. A Kárpát-medence, a történelmi Magyarország egésze – Amerika felfedezéséig – az egyik legnagyobb aranytermelő volt, de a legnagyobb lelőhelyek jelenleg Dél-Afrika, Brazília és Oroszország – mondta el a Kossuth Rádió Közelről című műsorában Weiszburg Tamás, az ELTE ásványtani tanszékének tudományos főmunkatársa.
Forrás: Kossuth Rádió
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
