Idén először hirdette meg az Év Beporzói szavazást a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, az eredményeket pedig épp a beporzók napján, március 10-én tették közzé. A szavazáson közel kétezren vettek részt, a voksok 45 százalékával pedig a faliméhek végeztek az első helyen a szabóméhek és a bányászméhek előtt.
A méhek közül több mint 4000 faj tartozik a művészméhek (Megachilidae) családjába, és közülük mintegy 350 faliméhfajt (Osmia) ismerünk.
A faliméhek a művészméhek családjába tartozó magányos méhek. Nálunk gyakori a szarvas faliméh (Osmia cornuta) vagy a vörös faliméh (Osmia bicornis). Petéiknek összetett bölcsőket építenek csövekben, készen talált vagy földbe vájt járatokban, például nád- vagy bambuszszálakban, kifurkált fadarabokban vagy cincérjáratokban. A nőstény sárból kialakítja a bölcsőt, nektárt és virágport hord bele, belerak egy petét, majd lezárja és készíti a következőt. A virágport a potroh hasoldalán látható, hátrafelé álló sűrű szőrzetükkel gyűjtik össze – írja a sokszinuvidek.24.hu.
Március-áprilisban még éppen csak rügyeznek a fák, de ők már szorgosan járják a kora tavaszi virágokat, és hordják a táplálékot a lerakott pete mellé, hogy a kikelő lárvának majd legyen mivel táplálkoznia. Ha egy nádszál vagy furat megtelik, a száját is lezárják sárral.
Most, kora tavasszal van a legjobb ideje annak, hogy egy nádcsomóval vagy kifúrt fadarabbal megpróbáljunk faliméheket csalogatni a környezetünkbe. A zsizsegő-zümmögő, szorgos méheket egész bátran megfigyelhetjük közelről is, nagyon jámborak, nem fognak megszúrni minket.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
