Ternyák érsek: kövessük azt az utat, amelyet Szent István jelölt ki számunkra!

Nemzeti ünnepünkön, augusztus 20-án az egri bazilikában az érseki szentmisén elhangzott Liszt Ferenc Magyar koronázási miséje, melyet 1867-ben komponált Ferenc József és Erzsébet magyar királlyá és királynévá koronázása alkalmából. Szent István ünnepén a magyarok legnagyobb királya előtt tisztelgünk ezzel a csodálatos művel – mondta az ünnepi szentmisét bemutató Ternyák Csaba egri érsek.

A főpásztor azt mondta, hálával gondolunk II. Szilveszter pápára, aki koronát ajándékozott első királyunknak, ami azt jelentette, hogy országát ő a római egyház és nem a római császár védnöksége alá helyezte.

Szent István koronájának a maga fizikai és szimbolikus valóságában különleges szerepe volt abban, hogy államiságunk és egyházi szervezetünk kialakult, és abban is, hogy az elmúlt századok során megőriztük nyelvünket, identitásunkat, kultúránkat, kereszténységünket. Liszt Ferenc dallamainak szárnyain elmélkedve eszünkbe juthatnak a többi királyaink is, magyarok, Anjouk, Habsburgok, akiket mind az ő koronájával koronáztak meg – mondta Ternyák Csaba.

A főpásztor felhívta a figyelmet arra, hogy ez a fizikai és egyben szimbolikus tárgy segített összekötni több mint negyven nemzedéket és a korona népeit is. Amikor azt látjuk, hogy manapság milyen nagy különbségek vannak a különböző betűkkel jelzett nemzedékek között alig értik szinte meg egymást, akkor rá kell csodálkoznunk arra is, hogy vannak viszont olyan értékek, amelyek negyven generáción túl is összekötnek bennünket, amelyeket értünk, amelyek közösek, amelyek Szent István korától mind a mai napig közös viszonyítási alapnak szolgálnak. Mivel zsinórmérték ő számunkra, ezért személye nem is veszít soha aktualitásából. Állandóan érvényes, állandóan aktuális és ez az ünnep alkalom arra, hogy hozzámérjük magunkat – mondta az érsek.

A főpásztor beszélt arról is, hogy találóan fogalmazott II. János Pál pápa 1991-ben a Hősök terén, amikor azt mondta, ő nem távoli, nem a múlthoz tartozik. Ő a ma embere. „Az új ember, aki Isten rendeléséből feltűnik történelmetek kezdetén és végigvezet titeket a századokon át”. Ugyanekkor mondta azt is nekünk, „szent királyotoktól nem csak a II. Szilveszter pápától kapott királyi koronát örököltétek, rátok hagyta szellemi végrendeletét is, az alapvető és megsemmisíthetetlen értékek örökségét, az igazi sziklára épített házat” – idézte fel Ternyák érsek.

Azt mondta, Szent István királyunk ünnepe minden évben alkalmat ad arra, hogy a sziklára épített házunkon elvégezzük a karbantartást, hogy lelkiismeretvizsgálatot tartsunk, számot vessünk szent királyunk gazdag örökségével, nehogy léhán elfecséreljük azt. Ilyenkor érdemes újra és újra felidézni az intelmeket, amelyek Szent Imrének szóltak elsősorban, de érvényesek mindannyiunkra.

A XIX. század talán legjelentősebb magyar zeneszerzője Liszt Ferenc vibráló dallamai lelki és szellemi élményt adnak és zenei magaslatokba vezetnek el bennünket az ünnepi liturgián – említette meg az érsek. Liszt zenéje a magyar koronázási mise az 1867-es kiegyezés sikerének és drámájának hatása alatt született. Sokak szerint már Szent István megkoronázása is egyfajta nyugattal való kiegyezés volt. Valójában azonban

Hiszen vannak ma is olyanok, akik életüknek legalább egy szakaszában Koppánnyal szimpatizálnak, vagyis mindazzal, ami nem keresztény, ami lázadó. Minden nemzedékben vannak olyanok, akiknek küzdelmes feladat végigjárni ezen az úton, amíg eljut az őszinte meggyőződésig, amíg csak fel nem fedezi Jézus Krisztus személyét, az ő evangéliumának üzenetét személyesen neki szóló üzenetét, azt, hogy az igazság Jézusban van – fejtette ki gondolatát a főpásztor.

Babits Mihály a magyar jellemről szóló írásában arra emlékeztet, meg kell maradnunk nemzetnek, léleknek, szabadnak, nemesnek, alkotónak, keleti nyugalomban, mely mindenkivel dacol szellemi erőben, mely senkinél sem érzi hátrább magát. Nem átváltozásra, magunkból való kikelésre van szükségünk, inkább magunkhoz való visszatérésre, magunkba szállásra – idézte a költőt Ternyák érsek.

Feltette a kérdést, mit jelent konkrétan ez a magunkba szállás. Szent Pál apostol figyelmeztetett a szentleckében, vessétek le a régi embert, újuljatok meg lélekben és érzéseitekben, öltsétek magatokra az új embert. Szent Pál is milyen szelíden, mégis milyen határozottan szólítja fel olvasóit erre a megújulásra és megtérésre. Talán még ennél is szelídebbek azok a szavak, amelyeket a Példabeszédek könyvében hallottunk, mintha csak Szent István király mondta volna gyermekének és nekünk is, kései gyermekeinek, hallgasd meg fiam, fogadd el szavaimat, megmutatom neked a bölcsesség útját. Úgy beszél, olyan szelíden, mint amikor egy édesapa a térdére ülteti a fiát, és nem megfeddi, hanem a lelkére beszél. Fiam, hallgasd meg szavamat, én már sok tapasztalatot szereztem, tudom, hogy mi a jó. Hallgass meg engem! Járj ezen az úton, és akkor boldogulsz és boldog leszel. Szent István király ma is így üzen nekünk. Térdére vesz bennünket, mint a jó édesapa a gyermekét, és így tanít, lelkünkre beszél. Hallgassuk meg szavait!

– kérte az érsek. Úgy folytatta, a lelki megújulás és a megtérés útját, amely valójában egy egész életre szóló program mindig aktuális. Megvalósításában segítsen bennünket ez a mai ünnep. Szent István király könyörögj érettünk – kérte zárásként.

Az érseki szentmisén elhangzott tehát Liszt Ferenc Magyar koronázási miséje, melyet 1867-ben komponált Ferenc József és Erzsébet magyar királlyá és királynévá koronázása alkalmából. A műben közreműködtek: Bordás Mária-szoprán, Bakos Kornélia-alt, Komáromi Márton-tenor, Kolozsi Balázs-basszus, a Camerata Miskolc-kamarazenekar – művészeti vezető: Soós Gábor, Kubík Tamás orgonaművész, a Cantus Agriensis Kórus, a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórus, a Miskolci Szent Ferenc Kórus és az Egri Érseki Fiúkórus, vezényelt: Gergely Péter Pál.

A nyitóképen Ternyák Csaba egri érsek látható, de egy korábbi szentmise alklamával.

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!