A múlt szombati vérengzésben, amikor a Hamász megtámadta Izraelt, legalább 1300-an meghaltak, 3000 ember megsebesült, 150 izraelit túszul ejtettek a fegyveresek. Rájuk emlékeznek Egerben, amikor a Ziffer Galéria előtt gyertyát gyújtanak, október 14-én, szombaton 18:30-kor. Interjú.
Nincsenek szavak a történtekre, de mégis, a gyertyagyújtás okairól beszélnünk kell – vetettem fel a témát Radó Istvánnak, az Egri Zsidó Kulturális Egyesület elnökének.
– Egyesületünk, mint a zsidó szellemiség hirdetője és hangsúlyozója, úgy gondolja, az emberi humánum kérdése az, hogy
felemeljük szavunkat a könyörtelen gyilkos, gyermekgyilkos terror, az elszabadult vallási fanatizmus által elkövetett iszonyatos borzalmak ellen,
elsősorban ez a legfontosabb. Egerben amúgy nagyon kevés zsidó van, de őket és minden jó érzésű embert megszólítunk.
– Hogyan vélekedik a kialakult helyzetről, a várható katonai folytatásról?
– Azt kell hangsúlyoznunk, hogy márpedig a megtámadottaknak joguk van a védelemre és joguk van az elhárításra. Ez Izrael jelenlegi egyértelmű politikája, hogy ő nem támadott, hanem megtámadták, védekezik. És utána pedig joga van visszatámadni, hogy az elkövetkezendő támadásokat megelőzze, hiszen békében akar élni. Ha szabad elmondani, (és nagyon-nagyon szélsőséges, de megtörtént eseményt idézni,)
a lefejezett csecsemőkre gondolva, legalább egyfajta szolidaritást kell mutatni minden tisztességes embernek,
és úgy gondolom, hogy nagyon sok ilyen tisztességes ember él Egerben. Ezért várunk mindenkit a gyertyagyújtásra, szombaton 18 óra 30 perckor a Ziffer Sándor Galéria mellett, az Almagyar utcában.
– Az egyesület lassan két éve működik, 20 fővel.
– Mindazt szerettünk volna megfogalmazni, ami nem volt Egerben. Élt itt több mint kétezer zsidó származású egri polgár, aki a városban „technikai kultúrát” hozott létre: a színház építésében közreműködött, és hát a borkereskedelem túlnyomó részét szintén művelte. Ettől vált olyan világhírűvé az egri bor. Ez a kultúra eltűnt az elpusztított emberekkel, mi legalább szeretnénk feleleveníteni. Úgy gondoljuk, legalább egy holokauszt emlékműre, vagy inkább egy holokauszt emlékligetre kellene, hogy igény legyen a városban, a köznek. Nincs ilyen, pedig a Petőfi térről deportálták 1640 olyan egri polgárt, akit zsidónak tartottak, és ezek az emberek tulajdonképpen el lettek pusztítva. Nekik szeretnék emléket állítani. Egyébként pedig mindössze Eger kultúrájához szeretnénk azt a zsidós pluszt hozzáadni, ami amúgy jellemző a városra az épített örökséget tekintve, ott van az épületekben, a főutcán, a takarékpénztárakban, amelyeket annak idején mind ők építettek és támogatták ezzel Eger felvirágozását. Sokat tettek Egerért és egyrészt emléket kell nekik állítani, másrészt a kultúra sokszínű és Egerben a zsidó kultúra is volt, és szeretnénk, hogyha legalább nyomokban láttatnánk.
– Nem is csak zsidó emberek tehetnek ezért.
– Valóban, sok reményünk nincs, hiszen nagyon-nagyon kevés zsidó származású ember él Egerben. Ők elsősorban egriek, mint ahogy mindannyian elsősorban egriek vagyunk, és csak másodsorban reformátusok, katolikusok, vagy pedig egyszerűen csak ateista jó emberek, tisztességes emberek, őket kívánjuk megszólítani a munkánkkal.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
