Orbán Viktor: Magyarország számára óriási veszély a gazdasági hidegháború – videó

A kormányülésen szó volt arról, hogy két-három éven belül hogyan lehet elérni az ezereurós minimálbért, és a mintegy hatszázezer forintos átlagbér egymillió forintra emelését – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

A miniszterelnök a tegnap véget ért többnapos geszti kormányülés értékelésével kezdte az interjút. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az ilyen többnapos kormányülések legfőbb célja, hogy a kabinet beállítsa a „megfelelő arányokat” amivel foglalkoznia kell.

Az energiáink nagy részét tehát továbbra is a honi ügyekre, a gazdaságra, a gazdaságpolitikára, gazdasági intézkedésekre, a mindennapi életre, a családokra, a munkahelyekre, a fizetésekre kell összpontosítani – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A családok jövője volt a kormányülés témája – összegzett a miniszterelnök.

A kormányfő szerint ha a globális gazdaságról beszélünk, akkor valóban nagy a gond, hiszen az Európai Unió egy olyan döntést hozott, amellyel megpecsételni látszik a saját versenyképességét, növekedését, fejlődési képességét. Jelenleg ez egy gazdasági hidegháború.

Ha a francia elnök, Emmanuel Macron nemrég elment odáig, hogy a „meghalni” kifejezést használja, akkor tényleg komoly a helyzet. Akkor mi magyarok se szerénykedjünk, hanem tegyük világossá, hogy az, amit most az unió csináltat velünk, az egy gazdasági hidegháború – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta, hogy az Európai Unió nemsokára büntetővámokat vet ki a kínai gazdaságra, amit nem csak Magyarország ellenez, hanem a németek is. A többség mégis azon az oldalon van, hogy ezeket vessük ki. Ez a gazdasági hidegháború következő lépése: ez a legrosszabb, ami történhet Európában.

Ezzel pedig a magyar gazdaság számára is nagy problémát jelent, hiszen az mégiscsak az exportra épül.

Orbán Viktor szerint, ha a világkereskedelmet megbénítják, ha kettéesik egy nyugati meg egy keleti blokkra, akkor a mi termékeink eladása egy nehezebbé válik, és ennek azonnal a családok mindennapi életében visszaköszönő negatív hatásai lesznek.

Nincs növekedés, ha pedig nincs növekedés, bezárnak. Visszatér a munkanélküliség, nem növelik a béreket, fizetéseket, és így tovább. Tehát a gazdasági hidegháborúnak Magyarországra nézve óriási veszélye van, mert a mi exportorientált gazdaságunkat sújtja – mondta Orbán Viktor.

Magyarország ugyanis mind a két világpólussal akar kereskedni, mind a két irányba keresi a saját érdekei érvényesítésének lehetőségét. Ez a gazdasági semlegesség, aminek a megalapozása zajlik jelenleg – emelte ki.

Orbán Viktor miniszterelnök hozzátette, a blokkosodás ellen harcolni kell, mert ez a családok mindennapi életszínvonalával a legszorosabban összefüggő kérdés. Ezért vezeti be a kormány a gazdasági semlegesség politikáját.

Orbán Viktor kifejtette: óriási vitákat szül a gazdasági semlegesség stratégiája az EU-ban.

Amikor most azt látjuk, hogy „rángatják a kabátunkat” vagy „belemarnak a bokánkba”, ennek mind ez az oka. Brüsszel minden támadása mögött az áll, hogy megpróbálják Magyarországot letéríteni a gazdasági semlegesség útjáról és visszaverni, visszakényszeríteni abba a blokkba, ahol ők is vannak. Ott azonban – fejtette ki a miniszterelnök – nincs növekedés, nincsen fejlődés, és nincs jövő. Ezért mi nem akarunk visszamenni oda.

Rámutatott, hogy ha Magyarország jól csinálja a gazdasági semlegesség politikáját, akkor az idei 1,5-1,8 százalékos növekedést a következő évben már 3-6 százalék közé tudjuk emelni.

Orbán Viktor szerint ez a 3 és 6 százalék közötti növekedés új munkahelyeket, emelkedő fizetéseket, nagyobb állami bevételeket jelent, aminek köszönhetően az állami szektorban dolgozóknak is tud majd a kormány némi pénzt béremelést juttatni.

„Meggyőződésem, hogy a gazdasági semlegesség hozza magával azt a fejlődést, amiből jólét és magasabb életszínvonal lesz. Ezért nem szabad engednünk, hogy visszaverjenek bennünket a nyugati blokkba” – fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy ez a magyarok küzdelme, amit Brüsszelben maguktól nem fognak elfogadni, de Magyarországnak ki kell állni érte, és ezt a pozíciót meg kell védeni.

A magyar gazdaság állapotával kapcsolatban a kormányfő elmondta: a turizmus rekordévet zár, az élelmiszeripar jó állapotban van, ugyanakkor „köhög” a járműiparunk. Ennek oka, hogy ha nincs növekedés nyugaton, ahol mi el akarjuk adni azokat az autóinkat, amit itt gyártanak Magyarországon, akkor nincs, aki megvegye. S ha nem tudjuk eladni, abban a pillanatban a három műszakból már csak két műszak lesz, az egymillió gépjárműből nyolcszázezer. S az új modellt nem most, hanem majd két év múlva vezetik be.

Hozzátette: bár az európai piac nekünk most komoly hátrányt jelent, de ez meg fog változni, „az autógyártókkal való beszélgetés alapján mondom ezt”.

Összességében – tette hozzá, továbbra is a gazdaságról beszélve – a legfontosabb kérdés, hogy az embereknek van munkájuk.

Felidézte: 2010-ben, „amikor ismét a kormányrúd mögé álltunk”, Magyarországon 12 és fél százalékos volt a munkanélküliség. Száz emberből 12-nek nem volt munkája, s nem azért, mert nem akart dolgozni.

Most ehhez képest ott vagyunk, hogy ma mindenkinek van munkája – 60-70 ezer betöltetlen álláshely van, ami több, mint amennyi dolgozni akaró és tudó magyar ember.

Ezt fönt kell tartani – fogalmazott Orbán Viktor –, „ez egy fantasztikus siker, csak ma már mindenki természetesnek veszi, pedig nem az, hanem egy óriási teljesítménye a magyar gazdaságnak a magyar vállalkozóknak, a magyar befektetőknek és persze a magyar munkásoknak is”.

Ugyanis, az hogy a vállalkozók „Magyarországon csinálnak beruházásokat, a munkások miatt van, mert jó minőségű, képzett és fegyelmezett munkásaink vannak. Ha a magyar munkaerő rosszabb minőségű lenne, akkor a beruházások aránya, mértéke is sokkal kisebb lenne – tehát a munkásoknak a munkások minőségének is van erős köze ahhoz, hogy Magyarországon van növekedés” – tette hozzá.

A magyarországi fizetések problémájáról elmondta: „az elmúlt évek legnagyobb lengő bordás ütése, ami ért bennünket, az a magas infláció volt. Háború, magas energiaárak, szankciók” – összegzett.

Elszaladt az árszint mindenhol és az emberek ettől szenvedtek – idézte fel az inflációs krízist a kormányfő – „nagy nehezen először lehoztuk tavaly 10 százalék alá, most valahol 3,5 százalékon vagyunk – de ez nem jelenti azt, hogy az árak visszajöttek volna, és hogy nem emelkednének tovább.

Az embereket a kormány attól tudta megvédeni, hogy „az árak nagy ütemben tovább emelkedjenek: az árakat nem tudjuk hatóságilag szabályozni, legfeljebb átmenetileg  csináltuk ezt is”.

Ha olyan gazdaságpolitikát folytatunk, hogy először is mindenkinek legyen keresete, vagyis munkahelye másodszor pedig a munkaadók tudjanak bért emelni.

Ha magasabb a bér, akkor könnyebben ki lehet fizetni még a magas árakat is – vázolta fel a miniszterelnök.

Hogy mekkora növekedést bírnak el a gazdasági élet szereplői, azt nem a kormány mondja meg – azt a szocializmusban hitték, hogy így van, de ott se így volt.

Azt, hogy mit bír el a gazdaság, két főszereplő határozza meg: akik a munkát adják és akik a munkát végzik. Ha ők meg tudnak állapodni magas béremelésben, „akkor Amerika van nekünk” – hangoztatta a kormányfő.

A kormányülésen arról beszéltünk, hogy hogyan lehet elérni az ezer eurós minimálbért és hogyan lehet elérni a mostani hatszáz-egynéhány ezer forintos átlagbérnek az egymillió forintra való emelését – számolt be Orbán Viktor.

El akarunk jutni oda, hogy az átlagbér legyen egymillió forint, ezt 2-3 éven belül el akarjuk érni – emelte ki Orbán Viktor. „Ez lehetséges, ha meg tudunk állapodni a munkaadókkal meg a munkavállalókkal, akik persze mindig kérnek valamit a kormánytól: adócsökkentést, ezt-azt-amazt. Ezek a tárgyalások zajlanak és mi azt szabtuk feladatául a gazdasági miniszternek, hogy ennek az évnek a végéig ezt a megállapodást hozza tető alá.

Érje el, hogy legyen egy hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodás, aminek a végén egy dátum és egy egymillió forintos, havi átlagjövedelem van – összegezte a kormányfő.

Arra a kérdésre, miszerint melyek azok az intézkedések még, amelyeken keresztül az emberek, a vállalkozások, a családok érezhetik a gazdasági semlegesség politikáját a miniszterelnök elmondta, a kormány nagy dilemmában van, úgy fogalmazott: „két malomkő” között őrlődnek.

Elmondta, jó lenne természetesen csökkenteni az adókat, mert ha a munkaadókat terhelő adókat csökkentjük, akkor ők magasabb fizetést tudnak adni, ha a munkavállalókat terhelő adókat csökkentjük, akkor az emberek zsebében több marad a keretükből.

Kifejtette: ez van az egyik serpenyőjében a mérlegnek, a másik serpenyőben pedig az állami alkalmazottak. Hozzátette: van, amit már csak akkor lehet emelni, hogyha van adóbevétel, ugyanakkor emlékeztetett a miniszterelnök: ez a két dolog nehezen hozható össze. A miniszterelnök szerint a cél most az, hogy az egyensúlyt kell találni úgy, hogy magángazdaságban legyen jelentős bérnövekedés és az állami bérek is tartsanak ezzel lépést.

A miniszterelnök kifejtette: az állami szektorban dolgozók fizetése nem tart lépést a magánszektorral, kivéve ott, ahol sikerült elindítani egy nagy átfogó bérprogramot. A kormányfő ezen a részen említette a pedagógusok helyzetét – akikkel kapcsolatban emlékeztetett: most minden évben megy föl a fizetésük, és 2026-ra „szépen néz majd ki a dolog” – valamint az orvosokat és az ápolókat, akiknél sikerült nagyarányú béremeléseket végrehajtani és ezért ott elfogadható állapotok vannak.

Ugyanakkor a miniszterelnök említett számos ágazatot is, ahol a fizetések „le vannak maradva, mint a borravaló”, többek között említette a közigazgatást, a kulturális és szociális szférát. Kijelentette:  most a víz ügyesek bérét kell rendezni, mivel jól láthatta mindenki, hogy milyen nagy szükség van rájuk a bajban, ezért az ő fizetésük sem maradhat sem úgy, mint előtte.

„Tehát, a következő bérprogram az a vízügyesek béremelési programja lesz” – szögezte le a miniszterelnök.

Aki nincs benne egy nagy általános berendezési programban, azoknak az átlagkeresete az állami szektorban elmarad a magánszektortól, tette hozzá a miniszterelnök.

„Ha a gazdasági növekedés 3-6 százalékos lesz, 3-4 éven keresztül, akkor ez a probléma megoldódik.”

„Mert ha nagyobb tortát tudunk sütni, akkor mindenkinek több jut, de ehhez nagyobb tortát kell sütni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

A jelenlegi 1,8-1,5 százalékos növekedés ami nekünk van, illetve az ennél kisebb európai uniós növekedés az azt jelenti, hogy a „zsemle fele összemegy”, tehát – erősítette meg a miniszterelnök – nekünk először növekedés kell és utána tud a kormány bérprogramokat indítani mindenkinek, kivétel egy helyen mutatkozik, ez pedig a családok.

„Mert ez egy olyan kormány, amely a családbarát kormány, amiből nem engedünk. Sohasem engedünk, ha ezt a csontot megfogtuk, akkor azt, mint a blöki nem engedjük ki a fogaink közül” – fogalmazott a miniszterelnök.

Jöhet bármi, a családok támogatásából nem engedünk – összegzett a kormányfő.

A családtámogatásokat illetően a kormány el akar jutni oda, hogy ha valaki vállal 1-2 vagy 3 gyereket, akkor az ő személyes életszínvonala és vagyoni helyzete jövedelmi és vagyoni helyzete az ne legyen rosszabb, mint azoké, akik nem vállaltak gyereket – fejtette ki a miniszterelnök.

„Mert a gyermek, persze személyes ügy és a család, apuka, anyuka személyes boldogsága, de közben közérdek is, mert ha van gyerek, akkor van jövő és az nemcsak a család szempontjából fontos, hanem nemzeti közösségünknek is fontos” – mondta a kormányfő.

Úgy folytatta, nem szabad lemondani arról, hogy egy „fair elbánásban” részesüljenek a gyereket nevelő szülők.

Az inflációs megpróbáltatás után – amelyen szerinte már túl vagyunk – meg kell emelni kétszeresére a gyerekek után járó családi pótlékot és ennek a következő évben meg kell történnie.

Ebből nem tudok, én ebből nem engedek – szögezte le a miniszterelnök. Az ütemezést illetően előrevetítette annak a lehetőségét, hogy akár 1 vagy 2 lépésben történhet meg az emelés, de – erősítette meg – egy év alatt meg kell duplázni a gyerekek után járó adókedvezményt. Az emelés mindenkit érintene, akár az állami vagy a magánszektorban dolgozzon.

„Tehát a gyerekesek azok számíthatnak arra, hogy – függetlenül a foglalkozásuktól és a foglalkozásuk bérszínvonalától – a helyzetük érezhetően javulni fog a ’25-ös, ’26-os években” – erősítette meg a miniszterelnök.

Az illegális migráció problémájával kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, ha Brüsszel továbbra is büntetéssel sanyargatja Magyarországot, akkor buszokkal oda fogjuk szállítani a migránsokat. Hiszen a rossz migránspolitikából az embereknek elegük van. Ez egyértelműen látható, hiszen Európában a migrációellenesek erők megerősödnek.

„Az európai emberek többé nem tűrik el azt, hogy a brüsszeli bürokraták tönkretegyék az életüket. Ezek az alakok rákényszerítenek Európára olyasmit, ami a tőlük különböző életet élő, mindennapi olasz, német, francia, magyar emberek életét tönkreteszi. Ezért nyert Andrej Babis most éppen Csehországban, ezért nyert a szabadságpárt Ausztriában, ezért nyertük meg az európai uniós választást óriási fölénnyel, Marie Le Pen ezért van a kapuk előtt, ezért nyert az olasz miniszterelnök” – fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő hangsúlyozta, jól látható, hogy ha Brüsszel nem tér észhez, és nem tér át a migránsokat támogató politikájáról egy migrációval szemben fellépő, a határokat megvédő politikára, akkor a gazdaság már idő előtt „meghal”.

A migráció miatti konfliktusok szét fogják feszíteni az Európai Uniót és meg fog bénulni a működése  – jelentette ki Orbán Viktor.

Nyilvánvaló, hogy ha a Közel-Keleten háború van, annak azonnal mindannyian megisszuk a levét. Tehát ahogy a háború kiterjedésének veszélye kézzelfoghatóvá vált a Közel-Keleten – hiszen Izrael és Irán után most már egy harmadik állam, Libanon területén zajlik a katonai konfliktus –, abban a pillanatban a világgazdaság óvatossá válik, és a magyar valuta értéke csökkenni kezd. Látjuk, hogy a forint-dollár árfolyam hogyan alakult az elmúlt időszakban, ezért nekünk gazdasági szempontból nem mindegy, hogy mi zajlik a világban.

Ráadásul a közel-keleti térség nincsen olyan messze tőlünk, ezért ami ott történik, az biztonsági szempontból kihatással lehet Magyarországra. Gondoljunk arra, hogy mennyi menekült érkezett migránsként Szíriából, ami „mégsem a szomszédban van, de (valahogy) csak ideértek ezek a migránsok” – emlékeztetett.

Érzékeny pont lehet, hogy Magyarországon nagy számban élnek zsidó származású polgárok, akik a közel-keleti háborúban közvetlenül vagy áttételesen, de érzelmileg mindenképpen érintettek. Ez tehát egy olyan háború, amiben az összes magyar állampolgár egy bizonyos része személyes ügyként érintve van, neki különösen fontos, hogy mi történik ott. A fenyegetettség érzetét ők nem a budapesti utcákon uralkodó állapotokból vezetik le, hanem abból, hogy mi van éppen Izraelben, illetve, hogy vannak Nyugat-Európában antiszemita akciók, vagy hogy a zsidó közösségek biztonságban vannak-e ott.

„Hogy ki lehet-e menni zsidó viseletben az utcára, vagy nyakon vágják az embert” – fogalmazott a kormányfő.

Éppen a közvetlen érintettség okán a kormánynak a zsidó származású magyar állampolgárok védelme érdekében mindent meg kell tennie.

Ezért kellett összehívni a nemzetbiztonsági kabinetet (a geszti kihelyezett kormányülés alatt) – emlékeztetett –, hogy minden magyar állampolgár biztonságát garantálni tudják, származásra való tekintet nélkül.

A mi kezdeményezésünkre a kínaiak vezetésével, brazil-kínai tandemben megalakult a „Béke barátai” nemzetközi csoport, aminek tíz-egynéhány tagja van már Európából – számolt be Orbán Viktor.

Kaptunk oda meghívást, mint kezdeményezők, és a franciák is meg a svájciak is. Meglátjuk, ki hogyan reagál, tehát építjük a nagy, nemzetközi nyomásgyakorló, erős csoportot – folytatta, „illetve építik az erősek, a nagyok. Mert Magyarország jó, hogyha nem téveszti el a saját jelentőségét. Tehát mi kezdeményezni tudunk dolgokat, de végigvinni, az a nagyok feladata”.

Ettől az építkezéstől azt remélhetjük, hogy egy kedvező amerikai elnökválasztási eredmény esetén a nemzetközi háborúpárti hangulat átcsaphat egy békepárti hangulatba – közölte Orbán Viktor.

A háború kiterjedésének veszélye kézzelfoghatóvá vált: a Közel Keleten Irán, mint állam, lőtte Izraelt, Izrael meg visszalőtt. Most már egy harmadik állam, Libanon területén zajlik a katonai konfliktus – idézte fel Orbán Viktor.

A háború következményeiről elmondta: a világgazdaság „óvatossá válik és abban a pillanatban a magyar valuta értéke csökkenni kezd”.

Tehát látjuk, hogy a forint-dollár árfolyam hogyan alakult az elmúlt időszakban. Ezért nekünk gazdasági szempontból nem mindegy, hogy mi zajlik a világban – hangoztatta.

Ráadásul ez a térség már nincs messze – fejtette ki Orbán Viktor. „Gondoljunk arra, hogy mennyi menekült érkezett migránsként Szíriából, ami mégsem a szomszédban van, de csak ideértek ezek a migránsok”.

Rámutatott: „érzékeny lehet, hogy Magyarországon nagy számban élnek zsidó származású polgárok, akik ebben a háborúban közvetlenül vagy áttételesen, érzelmileg mindenképpen érintve vannak”.

Tehát ez egy olyan háború, amiben a magyar állampolgárok egy bizonyos része, „személyes ügyként érintve van neki különösen fontos”.

A fenyegetettség érzete „őket nem a budapesti utcák állapotából vezetik le, hanem hogy mi van éppen Izraelben” és hogy milyen állapotok vannak Nyugat-Európában, vannak-e antiszemita akciók és hogy a zsidó közösségek biztonságban vannak-e.

Tehát ez a háború a magyar állampolgárok egy bizonyos százalékát a lehető legközvetlenebbül érinti, „az ő védelmükre összefüggő biztonsági teendőink is vannak”.

Ezért ült össze a nemzetbiztonsági kabinetet, hogy minden magyar állampolgár biztonságát garantálni tudjuk – jelentette ki Orbán Viktor.

Fottás: MTVA/hirado.hu

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!