A kisebb – nagyobb cégek milliókat költenek a megfelelő promóra, reklámok százait fizeti meg, s valószínű, hogy még Egerben is vannak beépített marketingeseik, akik szertehintik hírüket az utcán.
A belvárosban az ember gyereke megérti, hogy elkószált „gyorskajás” dobozkákat lát, bizonyára kiugrottak a kukából, olyan nincsen, hogy eldobják. De hogy még a külvárosban is találunk ilyen gyöngyszemeket, az már a reklámipar csúcsa! Valódi, húsba markoló gerillamarketing.
Az utcákon leledző szemét mindig is elbűvölt, hiszen micsoda sztorik lapulhatnak az eldobott fültisztító pálcika (!), az üres virsli csomagolás és a használt pelenka mögött? Bizonyára SOS vészhelyzetek, „dájhárd – közeli” élmények és Titanic-süllyedős események röpdösnek szanaszét a városban. Csak mi, egyszerű földi halandók nem látjuk meg a nyamvadt fától az erdőt, nem vesszük észre a hihetetlen küzdelmeket, amik arra késztetik az embereket, hogy a zsebkoszt, és az egyéb, feleslegesnek ítélt holmikat –gondolok itt egy, a belvárosban elhagyott tojástartóra, „ottfelejtett” piásüvegekre -, kivágják a flaszterra.
Egy-egy darabokra tört sörösüveget még elfogad az ember, hisz’ mindenki volt fiatal, és bárki lehet ügyetlen. Zsepi? Ugyan, náthás idő van, megesik. Meg hát a fülecskét is ki kell puceválni. Ha az utcán, hát az utcán- legalább mindenki láthatja, milyen igényes az illető.
De manapság egyre gyanúsabb, hogy ebben reklám biznisz van. Az eldobált csokispapír, egyéb csomagolás mind-mind felhívás keringőre: menj és vásárolj! Nem ám csak úgy, eldobáljuk a szemetet. Tuti van valami értelme.Tuti…
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!














