Elfogadták a devizahiteles törvényt, az EU bírósága vizsgálódik

Az Országgyűlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban.

A Ház pénteken 184 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt, amely a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A törvény a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével fenntartja a megkötött szerződéseket. Semmisnek mondja ki az árfolyamrést – az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását -, helyette a folyósított és a törlesztett összeget vagy a devizában megállapított bármilyen költséget, díjat, jutalékot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépése után kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. Az átszámítás alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolniuk a pénzintézeteknek.

A jogszabály egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem, és azokra sem, akik kölcsönszerződését az eszközkezelő rendezte.

Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre is érvényesek.

A törvény elsősorban a pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket.

Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatban „vélelmezni kell”, hogy tisztességtelen az annak részét képező, egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, tekintettel arra, hogy nem felel meg a Kúria által is rögzített hét elvnek. Ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság, valamint a szimmetria elve.

Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben meghatározott határidőn belül nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását, vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti. Ezek a szerződéses pontok akkor nevezhetők tisztességesnek, ha a pénzintézet polgári peres eljárásban bizonyítja, hogy mind a hét elvnek megfelelnek.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül meg kell vizsgálniuk a fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket, amelyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítást lehetőségét tartalmazó kikötés. Az intézményeknek az MNB-hez kell bejelenteniük az ászf-et, és nyilatkozniuk kell arról, hogy az azokban foglalt szerződéses feltételeket tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekintik-e.

A törvény lefekteti a bankok által esetlegesen indított polgári peres eljárások szabályait is. A jogszabály a Fővárosi Törvényszéket jelöli ki kizárólagos hatáskörű és illetékességű szervnek.

A bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja.

A törvény tartalmazza a folyamatban lévő perek és végrehajtások felfüggesztését is, legkésőbb december 31-éig. A jogszabály a 2004. május 1-jén vagy azt követően és a törvény hatályba lépéséig megkötött hitelszerződésekre vonatkozik.

A meglévő szerződések esetében – akár forint- akár devizahitek – az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták.

A kabinet kormány várhatóan az Országgyűlés idei, őszi ülésszakán újabb jogalkotási lépéseket tesz: ekkor rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait, az egyéb anyagi jogi kérdéseket, valamint a jogkövetkezményeket.

A Kúria június 16-án mondta ki, hogy a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.

Hatszáz-kilencszázmilliárd forintba fog kerülni a magyar pénzügyi szektornak a devizahiteleseket segítő csomag – közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Az intézmény a Reuters hírügynökség kérdéseire küldött írásbeli válaszában leszögezte, hogy ez az összeg nem veszélyezteti a bankrendszer stabilitását.

„Egyetlen banknak sem lesz szüksége számottevő pótlólagos tőkeinjekcióra” – írta az MNB. A központi bank ugyanakkor elismerte, a csomag elfogadása következtében „hosszabb távon átalakulhat néhány bank piaci pozíciója”.

Balog Ádám, az MNB alelnöke korábban már nyilatkozott arról, hogy a pénzügyi rendszernek 600-900 milliárd forintba kerülhet az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelen alkalmazása miatt felmerülő visszatérítési kötelezettség. Hozzátette, hogy ez az összeg nem okoz gondot a bankrendszer stabilitásának, de hosszabb távon átrendezheti egyes bankok piaci pozícióját, egyes bankok átgondolják majd magyarországi szerepvállalásukat.

Újabb, devizahitelezéssel kapcsolatos ügy érkezett a napokban az Európai Bíróságra, ezúttal a ráckevei járásbíróságtól – közölte pénteken a luxembourgi uniós igazságszolgáltatási testület sajtószolgálata.

A beadványban a magyar bíróság a problémakör egyik olyan vetületével foglalkozik, amelyet eddig nem vizsgáltak. Lényegében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a devizahitel nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló uniós irányelv befektetővédelmi rendelkezései.

E rendelkezések arra kötelezik a befektetési vállalkozásokat, hogy informálódjanak arról, milyenek az ügyfél ismeretei és tapasztalatai a kiválasztott termék vagy szolgáltatás szempontjából releváns kérdések tekintetében. Arról is tájékozódniuk kell a befektetési vállalkozásoknak, hogy milyen az ügyfél pénzügyi helyzete, mik az ügyfél befektetési céljai.

Minderre azért van szükség az uniós irányelv értelmében, hogy a befektetési vállalkozás az ügyfél számára megfelelő befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket kínálhasson. E rendelkezések értelmében ha a befektetési vállalkozás a kapott információk alapján úgy ítéli meg, hogy a termék vagy a szolgáltatás nem megfelelő az ügyfél számára, erre az ügyfelet kifejezetten figyelmeztetnie kell.

A ráckevei járásbíróság arra is kíváncsi, hogy amennyiben a devizahitel-szerződések megkötésekor elmaradt az ügyfélnek az említett uniós irányelv befektetővédelmi rendelkezései értelmében történő tájékoztatása, akkor ez a körülmény maga után vonja-e az ilyen szerződések semmisségét.

Az Európai Bíróságon még nem tűztek ki eljárási cselekményt az ügyben, egyelőre csupán iktatták a beérkezett iratot.