Nem jött be a kapus lehozatala az FTC II. elleni hazai bajnoki végjátékában, így győztes gól híján, nagy csalódásra még a döntetlen sem jött össze az Eszterházy KFSC felnőtt csapatának.
Három és fél perc után zúgott fel először az egri közönség, már ami hazai találatnak szólt a vasárnap délutáni, FTC II. elleni bajnoki mérkőzésen, ez pedig az elmúlt hetek eredményes játéka után, a túlzott pesszimista emberekben már előre vetíthette volna, mi is várható a folytatásban.
Mi sem kertelünk tovább, egészen egyszerűen pocsék mérkőzést láthattunk az Eszterházy KFSC-től. Attól még persze, hogy alulteljesítettek az egriek, még illett volna megverni fiatalabb, ezáltal tapasztalatlanabb riválisukat, de legalábbis kikapni biztosan nem illett volna. Mégis ez történt, ezt pedig nyugodtan felfoghatjuk egyfajta katasztrófaként.
Semmi előjele nem volt ugyanis annak, hogy az elmúlt hetek kiváló játéka után leblokkolnak az egyetemisták. Hogyha a találkozót kronológiai sorrendben nézzük, már a meccs elején érezhető volt a bizonytalanság. Még csak a tizenegyedik percben jártunk, amikor a balátlövő poszton kezdő Scheffer Zsanett ismét pályára léphetett, miután korábbi lecserélését követően, Nyakó Rozália sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Szenvedett is rendesen a házigazda, a félidő közepére pedig már négy góllal is elmentek a zöld-fehérek. Hegedűs Tibor első időkérését követően, próbált nagyobb sebességi fokozatra kapcsolni az EKFSC, és a játékrész hátralévő részében, már legalább valami fajta javulás fellelhető volt a hazaiak produkciójában.
A védekezés az egész találkozón akadozott, mégis, hogyha ki lehetne emelni jobb periódust a hátsó alakzat vonatkoztatásában, akkor az a szünet előtti időszakban jelent meg. Mínusz négy után legalábbis folyamatosan jött közelebb ellenfeléhez az Eger, Petrovics Gerda utolsó másodpercekben érkező átlövésével pedig már a vezetésnek is a hazai szimpatizánsok örülhettek. Ettől függetlenül féltávnál hízelgő volt az eredmény a házigazdára nézve, vagyis a folytatásban mindenképp szükségszerű volt a javulás.
Kezdetben attól függetlenül is azt hihettük, jön a várva várt fellendülés, hogy a félidő első akciójából máris egyenlíteni tudtak a ferencvárosiak, hiszen hamar sikerült elmenni hárommal. Csakhogy korán örültünk. A Fradi fiataljai nagy lelkesedéssel és kedvvel, fittyet hánytak annak, hogy per pillanat rosszabbul állnak, ez a fajta pozitív hozzáállás pedig hamar eredményre vezetett.
Kovács Attila remekül forgatta a pályán lévőket a kispadon ülőkkel, így mindig friss emberek tartózkodtak a játéktéren. Közülük többen is remek teljesítményt nyújtottak, különösen támadásban. Jellemző az egriek védekezésére, hogy a hatvan perc során összesen tizenkettőt faultoltak (!), amivel szinte lehetetlen meccset nyerni.
Akárhogy is, az összecsapás finiséhez érkezve már mindenki tudta, hogy egészen az utolsó minutumig várni kell a döntésig. Így is történt. Pedig, amikor kettő és fél perccel a vége előtt 32-30 állt az eredményjelzőn, sokan azt hittük, innen már csak behúzzák valahogy a lányok, mégsem alakult ilyen jól a végjáték.
Az FTC fél perccel a lefújás előtt kiegyenlített, mire Hegedűs Tibor rögtön ki is kérte utolsó idejét. Az egyperces játékmegszakítás után egy vendég oldalról abszolút indokolatlan fault révén ráadásul még emberelőnybe is került a házigazda, és csak ezután következett a meccs legkritikusabb taktikai döntése.
Az egri szakvezetés ugyanis felvállalva a hét az öt elleni kecsegtető támadási variáció lehetőségét, lehozta Győrffy Alexandrát, ám a támadás eladott labdával zárult. Mivel a ferencvárosiak egyből indítani tudtak, a kapust pedig nem sikerült időben visszacserélni, így a félpályáról érkező, üres kapus gól eldöntötte a találkozót, méghozzá a fővárosiak javára, a nézőtéren helyet foglaló hazai szurkolók teljes megdöbbenésére.
Hogyha reálisan és elfogultság nélkül nézzük az egészet, valahol törvényszerűnek tűnt, hogy egy ilyen pocsék meccs után, amikor ekkora rizikót vállal fel a csapat, csakis ilyen rossz forgatókönyv alakulhat ki. És hát az igazat megvallva, ha nagyon a szívünkre tesszük a kezünket, nem is érdemelt ezen a napon győzelmet az Eszterházy KFSC. A lányok persze tették a dolgukat, nem mondhatni, hogy nem akartak nyerni, de ezzel a teljesítménnyel el kell tudni számolni, mert egy dobogóra pályázó csapatnak ilyen blamák nem férnek bele…
Mestermérleg:
Hegedűs Tibor: – Váratlanul ért minket ez a mai rossz teljesítmény, amire nehéz mit mondani. A meccs végi kapuslehozatallal szerettük volna megnyerni a mérkőzést, de rosszul sült el a dolog, és így fájó vereséget szenvedtünk.
A mérkőzés jegyzőkönyve:
NB I/B, nők, kelet, 9. forduló
Eszterházy KFSC – FTC II. 32-33 (15-14)
Eger, Eszterházy-csarnok, 350 néző.
V.: Mizsák D., Schmidt O.
EKFSC: Győrffy – Kovács F. 2, Grünfelder-Tóth 2, Petrovics 6, SÁRI 11 (1), Scheffer 7, Borbély 3. Cs.: Kulcsár G. – Iván E., Hadnagy, Mészáros D. 1, Nyakó. Edzők:Hegedűs Tibor, Terenyei Ákos.
Hétméteresek: 2/1. ill. 3/2.
Kiállítások (kétperces): 4 perc, ill. 14 perc
Az eredmény alakulása: 6. perc: 2-2, 12. p.: 4-5, 18. p.: 7-10, 24. p.: 11-14, 36. p.: 20-19, 42. p.: 22-22, 48. p.: 25-26, 54. p.: 30-29.
Forrás: eszterhazykfsc.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
