Torgyán Józsefre emlékezünk egy picit, mert egy érdekes politikai időszak legviccesebb embere volt és akadt egy közös kalandunk vele Tari Ottóval a Heves Megyei Hírlap munkatársával.
1996-ot írtunk Magyarország miniszterelnöke, Horn Gyula volt az MSZP pedig kétharmad birtokában az azóta megszűnt SZDSZ nevű formációval kormányzott. Ebben a politikai környezetben nem elég, hogy néha a kormánypártok is egymást ekézték volt a parlamenti ellenzéknek egy Torgyánja és a Független Kisgazda Párt. Ha időm engedte rendszeresen felutaztam Budapestre és a parlamenti karzatról hallgattam Kuncze Gábor és Torgyán József fergeteges napirend előtti ripostjait. Szórakoztató volt. Ezzel párhuzamosan az is látszott, hogy engem megfertőzött a riporteri szakma és azzal is szembesültem, hogy ez nem csak kérdésekből, cikkekből, forgatásokból, hanem sokkal több szervezésből áll ez a meló, pláne vidéken, pláne Heves megye egyik Nógrád közeli csücskében.
19 évesen bár ambiciózus az ember, de nem vakmerő. Mint a fenti képen látható elkezdtem Petőfibányára országosan ismert embereket elhívni egy beszélgetésre. Torgyán volt a kezdet, de éreztem, hogy ő elsőre nagy falat nekem, ezért megkértem Tari Ottót, hogy vezényelje le a színpadi részét a dolognak én meg koordinálom a szervezést.
Torgyán sokat késett, majd amikor megérkezett egyből arról érdeklődött, hogyan tud ő már a másnapi újságba szerepelni. Ahhoz rendkívüli cselekmény kell mondtuk neki, majd pár perc múlva rendőrök jelentek meg a fagyos kedd estén Petőfibányán és közölték bombariadó van. Így húsz év távlatából leírhatjuk az ő stábja szervezte. Ekkor hangzott el szájából, „Én ránézek arra a bombára és az kitakarodik innen.” Telt ház volt és vicces hangulat, majd amikor Budapestre kerültem a Képviselői Irodaház legendás 666-os termében és a Belgrád rakparton a székházban elég sokszor hallgattam élőben. Szokása volt kiosztani a sajtót, megregulázni mindenkit aki nem azt tette amit ő akart. Pártja, amikor működött és épp nem szétverte valaki követhetetlenül és szinte diktatórikusan működött. Kétségtelen politikai érdeme, hogy 1998-ban hatalomra segítette Orbán Viktort azzal, hogy visszaléptette az akkori választási rendszer 2. fordulójában a kisgazda jelöltek többségét. Amikor miniszter lett értelmetlen utazásai és egy Szabadi Béla nevű egykori államtitkára borzasztóan irritálta még az akkori kormánypárti sajtót is. Viszont nem felejtett. Egyszer azt mondta nekem, már pár évvel a visszavonulása után, hogy büszke arra, hogy az ő idejében valóban voltak valamiről szóló igazi parázs viták. Azt is elmondta utólag, hogy élete egyik legszörnyűbb élménye volt, amikor kirúgta Orbán a kormányból. Álmai főnökének, tehát nem Torgyán Józsefet képzelte el az ember magának, de egy remek beszélgetőtárs és egy szórakoztató nagypapa volt. Sajnos csak volt, míg hétvégén és azóta is, mindenki a veronai tragédiáról beszél Torgyán József elhunyt. Elaludt csendesen békésen – örök álomba szenderült. Picit több mint egy éve látogattam meg budai házában, a vágott anyagot sajnos elkótyavetyélték kollégáim, de egy pici szösszenetet megtaláltak és voltak kedvesek elküldeni nekem. Ez utolsó televíziós felvételei egyike, a halálról is beszélgettem vele.
A halál felé elindulunk a születés pillanatában, aki ezt nem veszi tudomásul az nem tud semmit az életről – így vélekedett, nyugodjék békében.
Körmendi Gábor
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!















