Legányi Ferenc az őslénytan kutatás kiemelkedő szaktekintélye volt régiónkban. Kutatásait elsősorban az Eged-hegy területén végezte, öccsével közösen – állami támogatás nélkül -, a saját birtokuk eladásából származó bevételből, utat építettek a várostól a hegyre.
1951 és 1963 között a Dobó István Múzeum munkatársaként már, mint hivatásos muzeológus gyarapíthatta és kezelhette gyűjteményét. Gyűjtötte a környék régészeti adatait, népszokásait, népdalokat kottázott.
Munkásságát jellemzi, hogy közel 200.000 ősmaradványt gyűjtött össze élete során, melyeknek ma is fellelhetőek darabjai a Földtani Intézetben, a Magyar Természettudományi Múzeumban és a Mátra Múzeumban. Hátrahagyott körülbelül 13.000 oldalnyi kéziratán, kutatók nemzedékei nőttek fel és még a mai napig sem mondható teljesen feldolgozottnak. Tudományos megfigyeléseit 12 naplókötetbe gyűjtötte össze, amiket aztán sohasem publikált.
Gyűjteményét az 1950-es években az államnak adományozta. Ma az egri Dobó István Múzeum kezeli személyes tárgyait. Szakmai elismertségét jelzi, hogy idáig 18 új fajt neveztek el róla.
1964. április 9-én hunyt el, sírja az egri Kisasszony-temetőben látható, méltatlan állapotban.
A leszármazottak gyűjtést szerveznek a sír felújítására, aminek várható összege: 1.100.000 Ft
Az Egri Városszépítő Egyesület a család felkérésére az alábbi számon Legányi megjelöléssel kezeli az adományokat.
11739009-20160694-00000000
fotó: Magyar Természettudományi Múzeum
(forrás: Wikipédia)
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
