Egészségtelenül él a magyarok többsége

Hiába fordul egyre nagyobb figyelem a népegészségügyre, a javulásért megtett intézkedések – így a népegészségügyi termékadó, illetve a nemdohányzók védelme vagy a közétkeztetés megreformálása érdekében bevezetett változtatások – egyértelmű pozitív hatásai még nem mutatkoznak. A többi között ez is kiderül a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet friss jelentéséből. A szakértők szerint a javulás érdekében paradigmaváltásra van szükség.

Lemaradás

A halálozási adatok elemzéséből kiderült, hogy bár 2005 óta folyamatosan nő a magyarok születéskor várható élettartama, a nőknél 5, a férfiaknál 7 évvel még most is alacsonyabb, mint az EU15 (az unióhoz 2004 előtt csatlakozott) országokban. Ráadásul azok aránya, akik a 65 éves kort sem érik meg, több mint kétszerese az EU15-ben tapasztaltnak.

Hazánkban, hasonlóan a többi fejlett országhoz, a nem fertőző, krónikus betegségek okozzák a legnagyobb egészségterhet. 2013-ban az összes halálozás háromnegyedét – és a 65 éves kor előtt bekövetkezett halálozások kétharmadát – a keringési rendszeri és a daganatos betegségekre lehetett visszavezetni. Bár az utóbbi években javulás volt kimutatható, Magyarország továbbra is jelentősen elmarad az EU15, és sok esetben az EU13 (a 2004 után csatlakozott) országoktól is, sőt a lemaradás egyes halálokokat tekintve növekszik.

Kockázatok

A felmérés kimutatta, hogy a magyarok jelentős többsége egészségtelen életmódot folytat – márpedig ennek kiemelkedő szerepe van a krónikus betegségek kialakulásában. Egy-egy évben több mint 3 millió egészségben eltöltött életévet veszítenek el a magyarok, s az egészségveszteség negyedét a felnőtteknél az egészségtelen étrend okozza. A második kockázati tényező a magas vérnyomás, majd a dohányzás következik. A dohányosok aránya 2009 óta nem változott jelentősen (a felnőtt lakosság 29%-a dohányzik, szemben a 2009-es 31%-kal), sőt, az elmúlt öt évben nőtt azoknak a fiatal felnőtteknek az aránya, akik naponta rágyújtanak (2014-ben 28, 2009-ben 27%).

Az alkoholfogyasztás is komoly egészségkockázati tényező: az önbevallással készült kutatás szerint a lakosság 5%-a számít nagyivónak, 20%-a pedig azt állítja, hogy tudja a mértéket, a szakemberek szerint azonban ennél többen italoznak. Egy 2012-es WHO-felmérés szerint például Magyarországon a férfiak 13, a nők 6%-ának van valamilyen alkoholproblémája, és ennek nagyjából a fele (6, illetve 3,2%-uk) mondható alkoholistának. Ugyancsak probléma, hogy a felnőtt lakosság 54 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, és csak minden 6. felnőtt végez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak megfelelő mennyiségű testmozgást.

Javaslatok

A jelentés készítői szerint a fenti mutatókban javulást csak összehangolt és komplex, az életmódot és a környezetet is célzó átalakításokkal lehet elérni. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a rendszerszintű szemlélet általánossá váljon a népegészségügyben. A szakértők szerint fontos lenne, hogy az elsődleges prevenció mind az alap-, mind a szakellátásban központba kerüljön, azaz a védőnők, háziorvosok, foglalkozás- és iskola-egészségügyi szakemberek is a megelőzést segítsék elő, illetve hogy teret nyerjenek az egészségfejlesztő kórházak.

Forrás: Metropol