Ez a cikk több, mint 10 éve és 8 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek.
A világirodalom egyik legismertebb és legtöbbször átdolgozott meséjét, A Hókirálynőt állította színpadra a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház. Az előadást Dimanopulu Afroditével a címszerepben láthatja a közönség.
A zenés mesejáték rendezője, Baráth Zoltán arra kereste a választ, hogy vajon miben rejlik a történet hatalma, hogy újra és újra feléleszti és szárnyalni küldi a fantáziát? A válasz nyilvánvaló: a varázslat neve: Szeretet.
A történet örökéletűsége épp az egyszerűségében rejlik, ami időtlen és végtelen. Az értelem és a szív harca, ugyanis sosem unalmas – fogalmaz a rendező.
Gerda útja a jéggé fagyott lelkű Kay-t követve, nem csupán egy egyszerű utazás. Vándorlás téren át, időn át, gondolaton át. Vándorlás a mindenségben és vándorlás önmagunkban. Vándorlás a valóságban és persze vándorlás a végtelen Mesében…
A két felvonásos darab lírai hangvételét az izgalmas jelenetek, a szereplők jellemkomikumából fakadó mulatságos helyzetek és szófordulatok, valamint fülbemászó dallamok teszik felejthetetlenné a legkisebbek számára. A vaskos túlzásokkal megformázott karakterek és a díszlet varázslatos képi világa olyan mesébe repíti el a publikumot, amely nem csak Kay szívet olvasztja fel az előadás végére, hanem a közönségét is…
A történet örökéletűsége épp az egyszerűségében rejlik, ami időtlen és végtelen. Az értelem és a szív harca, ugyanis sosem unalmas – fogalmaz a rendező.
Gerda útja a jéggé fagyott lelkű Kay-t követve, nem csupán egy egyszerű utazás. Vándorlás téren át, időn át, gondolaton át. Vándorlás a mindenségben és vándorlás önmagunkban. Vándorlás a valóságban és persze vándorlás a végtelen Mesében…
A két felvonásos darab lírai hangvételét az izgalmas jelenetek, a szereplők jellemkomikumából fakadó mulatságos helyzetek és szófordulatok, valamint fülbemászó dallamok teszik felejthetetlenné a legkisebbek számára. A vaskos túlzásokkal megformázott karakterek és a díszlet varázslatos képi világa olyan mesébe repíti el a publikumot, amely nem csak Kay szívet olvasztja fel az előadás végére, hanem a közönségét is…
A zenés mesejáték rendezője, Baráth Zoltán arra kereste a választ, hogy vajon miben rejlik a történet hatalma, hogy újra és újra feléleszti és szárnyalni küldi a fantáziát? A válasz nyilvánvaló: a varázslat neve: Szeretet. A történet örökéletűsége épp az egyszerűségében rejlik, ami időtlen és végtelen. Az értelem és a szív harca, ugyanis sosem unalmas – fogalmaz a rendező.
Gerda útja a jéggé fagyott lelkű Kay-t követve, nem csupán egy egyszerű utazás. Vándorlás téren át, időn át, gondolaton át. Vándorlás a mindenségben és vándorlás önmagunkban. Vándorlás a valóságban és persze vándorlás a végtelen Mesében…
A két felvonásos darab lírai hangvételét az izgalmas jelenetek, a szereplők jellemkomikumából fakadó mulatságos helyzetek és szófordulatok, valamint fülbemászó dallamok teszik felejthetetlenné a legkisebbek számára. A vaskos túlzásokkal megformázott karakterek és a díszlet varázslatos képi világa olyan mesébe repíti el a publikumot, amely nem csak Kay szívet olvasztja fel az előadás végére, hanem a közönségét is.
Videónk segítségével pillantson bele az előadásba és hallgassa meg a rendezőt, Baráth Zoltánt, miként vélekedik Andersen örökszép klasszikusáról:
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
