Vasárnap este kiderült, hogy idén magyar film nem került pálma közelbe Cannes-ban. A 70. jubileumi filmfesztivál azonban kicsit mégis rólunk is szólt. A magyar filmes standon „riviérázó” egri borok és az Apolló holdja stábbulija köré csavarjuk riportunkat a luxus és a pompa átmeneti fővárosából.
Bevezető: szó nem volt cannes-i utazásról, Budapestre indultam a Magyarország Szépe sajtótájékoztatójára. Hazaindulás előtt beugrottam Schmuck Andor barátomhoz, akinél összefutottam az előbb említett szépségverseny legfontosabb háttéremberével, aki épp a fesztiválra indult egy fejlesztés miatt. Ezért alakult úgy, hogy a reggeli hetes egri indulás egy másnap hajnali fél négyes landolással végződött Antibes-ban, nyolc kilométerre a filmvilág európai fővárostól.
A fesztivál melletti kikötőből így fest a filmfőváros óvárosa – Fotó: Körmendi Gábor
A vörös szőnyegen való villogás és parti járás, csak a legkiváltságosabbaknak, vagy maximum egy adott produkcióban dolgozó fontos valaki közeli hozzátartozójáig terjed. Maximum. Éppen ezért ezekben a napokban a Riviéra legfőbb urai belépőjegyek és meghívók tulajdonosai, mert ezek nélkül sehová nem jut be az ember. Mármint filmre, nívós partiba, vagy premier buliba.
Ugyan az utcán is minimum karneváli a hangulat, de egy tetőbuli hírességekkel és pezsgővel, no az az igazi….
Készülődik a szakma a vörös szőnyeges bevonulásra – Fotó: Körmendi Gábor
Talán szervezetlenségünk diszkrét bája, talán a szerencse okozta, de sikerült egy napra látogatói belépőt szereznem a fesztivál területére. Ha az ember nem görcsöl rá dolgokra, sokkal hamarabb bejut helyekre, mintha sorról sorra vándorolva szidja a szervezést.
Csillogni a sztárok és a rendezők járnak ide, a filmesek nagy része pedig dolgozni.
– Van úgy, hogy napi 15-17 megbeszélésem van, aztán este meg kell jelenni valahol. Lehet, hogy kívülről ez álommeló, belülről inkább hatalmas nagy rohanás egy gyönyörű helyen – meséli Kresmery Dániel, aki a Korda Stúdiót képviselte az eseményen.
A kínaiak kíváncsiak legjobban a magyar filmekre
Mielőtt az egri borok nyomába erednék a pavilonsoron, megnézem a magyar standot bent a filmvásárban. Egy szép Kincsem plakát jelzi, hogy célba értem. A pultnál Androsovits Klaudia értékesítési vezetővel találkozom. Elmeséli, hogy a legnagyobb érdeklődés a kínai forgalmazók irányából érkezik a hazai alkotások iránt a három sláger film pedig a Kincsem, a Brazilok és a Martfűi rém.
– Az érékesítési ár attól is függ, hogy televíziós, vagy mozis jogokat szeretnének vásárolni, esetleg mindkettőt. Legtöbbször a vevő ad egy ajánlatot, megkezdődik egy beszélgetés és a végén kialakul a mindkét félnek megfelelő ár – mondja Klaudia.
Maga a vásár egy hatalmas és végtelen standhalmaz, ahol asztalok és székek gyűrűjében képernyők villognak és a mikró irodákat az adott filmforgalmazó legfontosabb filmjeinek plakátjai díszítik.
Egri bor Cannesban – Fotó: Nemzeti Filmalap
El kellett dugni az egri borokat (is)
A magyar film pavilon a fesztivál kikötő felőli bejáratánál található, el nem téveszthető, ott van pont a sarkon. Pár négyzetméternyi sátorból és egy nagyjából kétszer, háromszor akkora, tengerre néző teraszból áll. Látogatásunkkor magyar filmesek gyülekeztek éppen és találkoztunk egy palack bontott Egri Csillaggal is. Rá is kérdeztünk az egri borok hollétére.
A helyszínen elárulták: hiába vagyunk a világ egyik legfontosabb film fesztiválján, itt is akadnak gyűjtögető életmódot folytató fesztivál szarkák, akik csak arra utaznak, hogy összeszedjék az adott nemzeti sátrakban található helyi különlegességeket.
Éppen ezért csak akkor veszik elő a különleges nedűt, ha látják a pavilont látogató vendég komoly szándékát.
Jól áll a tenger az egri boroknak. – Fotó: Nemzeti Filmalap
Feljutottunk az Apolló holdjára
Persze az amerikaiak standjaihoz másfajta belépő kellene, ezért a pavilonsor körbejárása után, azzal az örömhírrel térek vissza utastársaimhoz, hogy van három meghívónk az esti Apolló holdja premier bulira.
Annak az alkunak köszönhetően kaptam a belépőket, hogy ígéretet tettem, se videó, sem pedig fényképfelvételt nem készítek a helyszínen. Így esett, hogy mobiltelefon nélkül, mélyen a dresscode alatt öltözve jelentünk meg éjjel egykor a belváros szívében található Silencio nevű klub bejáratánál.
Maga a szórakozóhely a 4-5. emeleten volt, minkét emeleten teraszkijárattal. Alul nagyobb pult és hatalmas belső és külső tér telik meg kettőre emberekkel, fentebb pedig egy folyosó által összekötött két kisebb „bástya terasz” szerű fedett helyeken folyik a világmegváltás, vagy a karrierépítés. Mindehhez diszkrét eleganciát sugárzó fehéren világító lampion halmazok biztosítják a kellemes félhomály érzését.
A pultoknál egy ideig korlátlanul folyik a pezsgő, vagy a habzóbor – eldönteni nem nagyon volt esély. A fiatalabb, bulizósabb stábtagok és vendégek egy DJ funky & retro szettjére csapatták egy zárt helyen, ahol minden komolyabb résztvevő áthaladt egyszer, mert annak a végén volt a wc. Ugyan a premier utáni nap a fesztivál leggyengébb kritikusi pontszámát kapta a film (4-ből 1,6-ot), a bulin előző este még hatalmas hurrá optimizmus jellemezte az alkotókat. Legyen az pénzügyes, vagy jogász feleség az egyöntetű vélemény az volt, hogy maga a tény, azaz, hogy elkészült a film és részt vehetett a cannes-i versenyprogramban az önmagában siker és bármi más összejön az hab a tortán.
Az este a film fiatal magyar főszereplőjének, Jéger Zsombornak is a nagy pillanata volt, kedves és végtelenül boldog fiút ismertem meg személyében. Fél hatkor lett vége az egyetlen idei magyar nagy játékfilm Red Carpet bulijának.
Jegyekért „koldulók”
Másnap új premierek jönnek és szokás szerint elegáns, jegyről áhítozó urak és hölgyek árasztják el a fesztivál bejáratát. Esélyük azért van, mert itt nyilvántartják, hogy ki az, aki felhasználta a meghívóját egy adott vetítésre, vagy sem. Van, aki szán arra időt, hogy az alkalmi jegykoldusoknak örömet okozzon, van akit mindez nem érdekel.
Jegyről álmodozó keleti szépség – Fotó: Körmendi Gábor
A fesztiválpalota előtt húzódó, pálmafákkal szegélyezett Croisette-en olyan előkelő paloták sorakoznak, mint a Carlton Intercontinental, a Martinez, a Majestic, vagy a Noga Hilton szállodák. Közöttük pedig a világ legmenőbb luxusmárkáinak szalonjai követik egymást, a kirakatokban pedig szinte sehol sem tüntetik fel az árakat. A világsztárokat leginkább a fentebb említett szállodákban lehet látni egy egy pillanatra, vagy a vörös szőnyegen, vagy valahol véletlenül az éjszakában.
A kikötő és a fesztivál hátsó bejáratához vezető utak kereszteződésében található Cafe Roma terasza pedig az egyik legeltéveszthetetlenebb találkozási pont ebben az állandóan nyüzsgő francia kisvárosban. Még Akon, a híres amerikai rapper is ott kávézott, míg egy limuzin el nem szállította. Este hazafelé autózva láttuk, mekkora sor kígyózik a klub előtt, ahol fellép. Nagy volt, mint az a pár nap is amit fesztivál töltelékként a Riviérán töltöttem két kalandor társammal és egy üveg végig magammal cipelt Gál Titi bikavérrel.
Egyébként Akonra emlékeztek még? Lassan a retro DJ-k műsorába is belefér első igazi nagy slágere.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
