Akár 150-200 ezer munkavállaló is hiányozhat a hazai piacról jelenleg. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Egerben tárgyalt kedden a szakképzés megújításáról.
Az egyre növekvő hazai munkaerőhiány már nemzetgazdasági problémákat okoz. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a hazai szakképzési rendszer megújításában látja az egyik legkomolyabb lehetőséget a kihívás hosszútávú kezelésére. A szervezet egy országos, minden megyére kiterjedő eseménysorozatot rendez idén ősszel, hogy meghallgassa és összegezze a jelenlegi szakképzési rendszer problémáit és az érintettek (munkaadók, munkavállalók, önkormányzati képviselők, a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetői) bevonásával közös megoldásokat találjon. A mostani alkalommal Egerben került sor a többoldalú egyeztetésre – tájékoztatott Vajnági Szilvia, vezető tanácsadó.
Fotó: Nemes Róbert
A minőségi szakképzés és a munkaerőpiaci helyzet javítása elengedhetetlen a gazdaság versenyképességének növeléséhez, a bérek felzárkóztatásához. Ennek egyik feltétele az érdekeltekkel folytatott párbeszéd és az eredményes együttműködés. Ennek elősegítése érdekében az eseménysorozat részeként Egerben is tartottak egy eseményt, ahol Habis László polgármester tájékoztatta a helyi munkaadókat és a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetőit, a regionális munkaerőpiac és a szakképzés helyzetéről, illetve a városvezetés témához kapcsolódó terveiről. Elmondása szerint Egerben a jelenlegi munkaerőigény kétszerese az álláskeresők számának. A város ugyanakkor rendelkezik olyan vállalatokkal, mint például a ZF Hungária Kft. vagy a RUAG Aerostructures Hungary Zrt., melyek egyre nagyobb munkaadók, emellett pedig komoly képzési projekteket is megvalósítanak.
A vállalkozók részéről felmerült, hogy a műszaki tanárképzés területén kellene újítani, hiszen a jelenlegi utánpótlás nem megoldott. A Mátrai Erőmű Zrt. oktatási vezetője elmondta, hiába tettek felajánlást az iskolák felé, hogy a nyári időszakban a helyszínen tudnák a szaktanárok a legújabb technológiákat elsajátítani, mindenhonnan elutasítás érkezett. Más vállalkozások azt emelték ki, hogy a fiatalok többnyire nem motiváltak, valamint a vállalatok szakképzési programjait nehéz megvalósítani a szakoktatói hiány miatt, az iskolákból pedig nem akarnak oktatókat „elcsábítani”. Az oktatási intézmények részéről kiemelték, alapvetően jó a kamarai együttműködés, és számos probléma ellenére például a B körös képzéseik – melyek lényegében államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzések – sikeresnek mondhatóak. Az esemény során Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke bemutatta a munkaerőhiány kezelésének lehetséges eszközeit.
Fotó: Nemes Róbert
Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke az Egerben rendezett eseményen elmondta, a szakképzett munkaerő hiánya egyre nagyobb gondot jelet a magyar gazdaság minden ágazata számára.
– Az MGYOSZ becslései, illetve a hazai vállalatvezetők visszajelzései alapján jelenleg mintegy 150-200 ezer új munkaerő hiányzik a piacról. A fiatal generációk mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban, gyorsul a munkavállalási célú elvándorlás, különös tekintettel a szakképzett és egyetemi végzettséggel rendelkező munkavállalók esetén. Ugyanakkor a gazdaság bővülésével egyre nő a munkaerőszükséglet hazánkban – jelentette ki.
A szakképzés helyzetének és megítélésének javítása az egész országra kiterjedő kérdés, de megyei szinten is jól láthatóak a problémák. Heves megyében például az elmúlt 6 év alatt 34 százalékkal esett a szakközépiskolai tanulók száma: míg 2011-ben közel 4850 diák vett részt szakképzésben, ez a szám jelenleg 3100 körüli csupán. A munkaerőhiány ezzel párhuzamosan nőtt a megyében: az azonos időszakban a kezdeti, 1400 körüli betöltetlen álláshely száma, idén nyárra már majdnem elérte a 2100-at a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint.
A munkaerőpiaci helyzet javítása érdekében, a szakképzési rendszerre is vonatkozóan az MGYOSZ egy komplex javaslatcsomagot dolgozott ki, melynek néhány fontosabb eleme a következő:
– A bérszínvonal, a reálbérek differenciált emelése szükséges – jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, piaci alapú munkáltatói döntésekkel.
– Csökkenteni kell az adóéket és a munkáltatói terheket, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre.
– Mérsékelni kell a munkavállalási célú elvándorlást, melynek alapfeltétele a tisztességes megélhetést nyújtó munkahelyek, magas színvonalú képzések és szakképzés biztosítása a fiatal generációk számára.
– Élénkíteni kell a belföldi regionális mobilitást.
– A vállalati szféra által meghatározott kimeneti paraméterekkel működő át- és továbbképzésekre kell helyezni a hangsúlyt az aktív munka-erőpiaci eszközök között.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége – annak érdekében, hogy teljes képet kapjon a hazai szakoktatásban felmerülő problémákról – párbeszédet kezdeményezett a szakképzésben résztvevő fiatalokkal. A szövetség Magyarósi Csaba, youtube vlogger közreműködésével felhívást tett közzé a Youtube-on és az MGYOSZ Facebook oldalán, melyben a szakképzésben résztvevő diákokat arra kérik, osszák meg tapasztalataikat a Szövetséggel.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
