Hosszú jelentésben írja le az alapvető jogok biztosa, mit eredményezett a közfoglalkoztatási rendszer kiépítése és fenntartása. A Heves megyei programot vizsgálták, de a jelenség általános.
A Magyar Nemzet írta meg, hogy Székely László ombudsman és munkatársai kirívó szabálytalanságot ugyan nem találtak a vizsgálat során, de a jelentés megerősítette azt, amit szociális szervezetek már régóta megfogalmaztak a rendszer kritikájaként: a közmunka sok esetben nem segíti, hogy valaki piaci munkát szerezzen, sőt, kifejezetten gátolja. Ez lehet az oka, hogy csökken ugyan a közmunkások száma, de még mindig 190 ezren vannak, pedig más területeken munkaerőhiány tapasztalható.
Pedig a kormány szerint a közfoglalkoztatás célja éppen az, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerőpiacra. De úgy tűnik, ez a cél nem igazán valósul meg.
A kormány 2018-ban 225 milliárd forintot kíván közfoglalkoztatásra fordítani. Idén a tervek szerint ez az összeg magasabb, 325 milliárd forint.
A legtöbben bennragadnak
Az ombudsmani hivatal a Heves Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályát, az Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft.-t, Mezőtárkány és Recsk önkormányzatát vizsgálta. Megállapította, hogy a kistelepüléseken sokszor az önkormányzat az egyetlen munkáltató.
A közfoglalkoztatásból nehéz kilépni, így évről évre ugyanazok az emberek forognak a különböző programokban. Bár előfordul, hogy valaki csak rövid ideig van a programban, utána munkába tud állni az elsődleges munkaerőpiacon, azonban a legtöbb álláskeresőnek ez nem sikerül, így bekövesednek, bennragadnak a közmunkában – áll a jelentésben. Ezt tapasztalta a hvg.hu is, recski példákkal alátámasztva a problémát.
Az ombudsmani jelentés azzal zárul, hogy felkéri a BM-et, tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatottságból ténylegesen legyen lehetőség átlépni az elsődleges munkaerőpiacra.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
