Nőtt az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya tavaly, és az elszállított szemét csaknem negyede hasznosult újra – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából, amely a települések infrastrukturális ellátottságának 2018-as állapotát mutatja be.
Egerben járva-kelve örömmel töltheti el a környezet védelmére fogékony embert az úgynevezett sárga kukák látványa, ami először csak szimplán furcsa volt, viszont idővel már a mindennapok részévé vált. A sárga kukák megjelenése azt mutatja, hogy városunkban is jó úton jár a környezettudatos gondolkodásra nevelés, hiszen szemmel láthatóan igyekszünk azt a több európai országhoz képest évtizedes hátrányt a magunk módján lefaragni, ami a hulladék, háztartásokon belüli helyes kezelését jelenti.
A sárga kukák használata nem kíván nagy szakértelmet. Dobatunk bele mindent, ami vegyes papír hulladék, úgymint: újság, folyóirat, szórólap, füzet, könyv, írógéppapír, kartondoboz (lapítva) és csomagolópapír. Ezek mellett bátran dobhatjuk bele a műanyag hulladékokat is, mint a PET (műanyag) italos palackok (laposra taposva), a kiöblített tisztító és kozmetikai szerek flakonjai (pl. tusfürdő, testápoló, mosogató), a fóliák (pl. reklámszatyrok, zacskók, zsugorfóliák). Mehetnek bele még az italos karton dobozok, úgymint az üdítő italos, gyümölcsleves, tejes többrétegű italos karton dobozok, és a fémhulladékok egy része is, mint például az italos fémdobozok, alufóliák, alumínium tálcák és konzervdobozok.
Fontos, hogy az edényzetbe ne kerüljenek zsíros, olajos illetve mérgező anyaggal szennyezett hulladékok, illetve csak tiszta „laposra taposott” hulladékokat tegyünk bele, mert ez a hasznosításuk alapfeltétele.
Ha ezeket az apró szabályokat betartjuk, máris rengeteget tettünk a környezetünk védelméért.
Mit mutatnak a számok?
A KSH kiemeli, hogy a települési hulladék mennyiségének alakulása fontos eleme az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési céloknak is, ezen belül a felelős fogyasztás és termelés indikátora. A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék éves mennyisége Magyarországon 3 millió tonna körül mozog. 2013-ig csökkenő tendenciát mutatott, azóta évről évre kis mértékben nő, 2018-ban 3 millió 126 ezer tonna volt, 70 ezer tonnával több, mint 2017-ben.
Ezen belül az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya egyre nő, a háztól történő elszállításnak és a környezettudatosság növekedésének köszönhetően. Tavaly a közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék 16 százaléka volt szelektíven gyűjtött, szemben az előző évi 15 százalékkal.
A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék járásonkénti egy főre jutó éves mennyisége 2018-ban 178-670 kilogramm/fő között ingadozott. Volumene a gazdaságilag fejlettebb járásokban, illetve az idegenforgalmi szempontból jelentős területeken, így például a Balaton környékén volt a legmagasabb.
A KSH kiadványa szerint tavaly a települési hulladék közel negyede, 24 százaléka újrahasznosult. Megjegyzik, hogy évről évre a szemét egyre nagyobb része kerül anyagában hasznosításra, ezzel párhuzamosan csökken a legnagyobb környezeti terhet jelentő szemétlerakás. Tavaly a települési hulladék 15 százalékát, 455 ezer tonnát kezeltek – energiahasznosítással vagy anélkül történő – égetéssel a kiadvány szerint.
Forrás: MTI, egrihulladék.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
