A Magyar Madártani Egyesület Bükki Helyi Csoportjának kiemelten fontos, hogy ne csak előadásokkal, hanem a gyakorlatban is védje a természetet különböző foglalkozásokkal. Az egyesület kedden Szúcson helyezett el kerámia fecskefészkeket, míg szerdán Mezőcsát környékén tisztította ki a vércseodúkat.
Mint ismert a hazai fecskefajok mindegyike veszélyeztetett, költőállományuk több, mint felére apadt az utóbbi időben – hívta fel a figyelmet Szitta Tamás a helyi csoport elnöke. A fészekrakás és az egyedszám növelése érdekében a csoport Berzsenyi Mariann egri keramikussal legyártatott 50 db mesterséges molnárfecske fészket, melyeket egy lelkes gazdálkodó, Lakatos Péter portáján helyeztek ki kedden.
Szitta Tamás elmondta – a telephelyen elsősorban szürkemarhák és kecskék vannak, a megfigyelései szerint- sok fecske táplálkozik a környezetükben, de fészkelésről nincs tudomása. Ezen a hiányosságon próbáltunk segíteni a mesterséges fészkek kihelyezésével. Péter garantálta a fészkek környezetének zavartalanságát és biztosított arról, hogy a fejleményekről tájékoztatást ad.
A kerámia fecskefészkek felszerelésében hat lelkes önkéntes vett részt, míg a szerdai akcióban tízen szorgoskodtak, amikor A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területén dolgoztak.
A helyszínen egy nagy mesterséges kék és vörösvércse telep költőládáit újították fel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársának közreműködésével.
A két faj közül a kékvércse hazánkban fokozottan védett, Vöröskönyves faj, melynél az ezredfordulóra drasztikus állomány csökkenés volt jellemző. Ennek oka nagyrészt az volt, hogy a sólyomfélék nem építenek fészket, hanem más madarak elhagyott fészkeiben költenek. A kékvércse tipikusan a vetési varjú költőtelepein fészkelt elhagyott varjúfészkekben. A múlt századig telepes költései voltak jellemzőek! Sajnos egy időszakban a vetési varjú védettségét feloldották és ezáltal a varjak állománya drasztikusan lecsökkent és a megmaradt telepek sem ott alakultak ki ami vércséinknek megfelelő lett volna. Ettől kezdve lett nagy jelentősége a mesterséges fészkek alkalmazásának, melyeket a bükki helyi csoport már legalább 25 éve folytat.
A faj védelmét szolgáló Life pályázatok segítették ezt a tevékenységet és az itt kikísérletezett ládatípusból mára jóval több, mint ezer van az országban – emelte ki a helyi elnök.
Az önkéntesek a tájvédelmi körzet legnagyobb telepén dolgoztak ahol több fészektípusból közel száz fészek volt. A feladatuk a leromlott költő-alkalmatosságok felújítása, a parazitáktól zsúfolt fészekalapok eltávolítása, frissre cserélése volt. Az egész napos munkának meglett az eredménye – sikerült az összes fészket restaurálni és ezzel megteremteni a sikeres költés feltételeit!
A szerdai akción forgatott az MTV megyei stábja is. A videót IDE kattintva nézhetik meg, az anyag 4:40-nél kezdődik.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
