Talán még soha sem követtek el terrortámadást az iszlám radikálisok ilyen közel a magyar határhoz, arról nem is beszélve, hogy a világ legélhetőbbnek tartott városában, Bécsben rengeteg honfitársunk dolgozik, illetve tanul. Miután az elmúlt hetek merényletei katolikus templomok, vagy zsinagógák közvetlen közelében, de mindenesetre népszerű és forgalmas helyeken történtek, fel kell tennünk a kérdést: vajon az történelmi, egyházi épületekben bővelkedő Egerre veszélyt jelent-e az egyre keletebbre húzódó terrorhullám.
A szakértők szerint, mivel hazánkban nem találhatók radikális iszlám csoportok, helyzetünk eltér az eddig érintett államokban kialakult szituációktól.
Mindenesetre földrajzi érteremben nincsenek messze a radikális elemek, nem véletlen, hogy Csehország és Szlovákia mellett hazánk is páncélosokat küldött a határra azon a tragikus éjjelen.
A Terrorelhárítási Központ a támadás után megerősítette az osztrák–magyar határ védelmét, a magyar hatóságok továbbra is együttműködnek az osztrákokkal a bécsi terrortámadás felderítésében.
A terror 70 kilométerre közelítette meg Magyarország határait
– mondta Kontrát Károly belügyi államtitkár az Országgyűlésben, hozzátéve: a magyar hatóságok és szolgálatok folyamatosan figyelemmel kísérik a magyarországi terrorfenyegetettséget, és haladéktalanul megteszik a szükséges intézkedéseket a magyar emberek biztonsága érdekében.
Az Magyar Nemzet beszámolója szerint az államtitkár elmondta azt is, hogy jelenleg a legnagyobb veszélyt a magányos elkövetők jelenthetik, felderítésükre mesterséges intelligenciát is alkalmaznak, de jelenleg ilyen veszélyről nincs tudomása a magyar hatóságoknak.
A hazai biztonsági szakértők is arról beszélnek, látható, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország után a támadás helyszíne most keletebbre húzódott, ám ez önmagában nem jelent közvetlen veszélyt hazánkra, így Eger városára sem. Ennek oka, hogy Ausztriától eltérően nálunk nem élnek nagy számban muszlimok, akik pedig itt vannak, nem tartoznak a szélsőségesek közé. Ezért más a mi helyzetünk, ugyanakkor a szakszolgálatok folyamatosan figyelik a mozgásokat, mert soha nem árt az óvatosság.
Ausztriában ezzel szemben nagyobb a gond: a mostani támadó már Bécsben született, osztrák-észak-macedón állampolgárságú, szülei Észak-Macedóniából érkeztek az országba, így a veszélyes elemek kiszűrése nehezebb feladat.
Az Index némi történelmi hátteret adott az eseményekhez annak kapcsán, mikor jutottak el ezek a bevándorlók Bécsbe. Az albánok kiáramlása a volt Jugoszláviából az 1970-es években kezdődött.
Az albánok igen szegények voltak, és az egyik legmobilisabb etnikumnak számítottak. Nem csoda, hogy nagy számban igyekeztek kihasználni a lehetőséget. A gazdasági migránsokat az 1980-as és ’90-es években kezdték kiegészíteni az albán politikai menekültek, főleg Koszovóból és Jugoszlávia akkori makedón tagköztársaságából.
Az 1998–99-es háború elől Németország mellett Svájcba távozott sok albán, ahol ma 300 ezren élnek. De Ausztriában is egyre nőtt a számuk az elmúlt 30 évben.
A címlapkép szerkesztett illusztráció!
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
